Minden címkét elolvasunk, mégis becsaphatnak?

Az élelmiszerek címkézésével foglalkozó cikksorozatunk harmadik részében összegyűjtöttünk néhány meglehetősen elszabott, és ezért életveszélyes címkét, címketípust. Lássuk, mi a különleges bennük!

(Cikksorozatunk első részében a kötelezően feltüntetendő összetevőkről, a másodikban pedig a nyomokban tartalmazhat felirat megfejtéséről olvashat.)

Nyugodtak vagyunk, mert mindent elolvasunk, de biztos jó az információ?

Fotó.
Allergiásként naponta számtalan címkét kell ahhoz végigolvasnunk, hogy össze tudjuk állítani napi étkezéseinket. A sok címke között mindig találunk pár nem megfelelőt. A téves címkék nem informálnak, hanem becsapnak, és így komoly betegségeket okoznak nap mint nap az ételallergiás, -intoleráns gyerekeknek és felnőtteknek. Lássuk tehát, milyen címkék szúrják leginkább a szemünket és miért!

A következő 5 fő típust különítettem el:

1.) A címke nem fedi a valóságot – amikor konkrétan más van a címkén, mint termékben, jelöletlen összetevőt tartalmaz. Több oka is lehet.
2.) A címke és a gyártó weblapján közölt információ ellentétben áll egymással.
3.) Nem elég részletes a címke – ez is a jelöletlen összetevők miatt veszélyes
4.) Váratlan összetevők: olyan összetevők vannak a termékben – igaz, a címkén is – , amelyek általában nem szoktak benne lenni
5.) Értelmetlen megfogalmazás

A félrecímkézett termékeket eredetileg nem akartam rangsorolni, de elsőként említett címkénk toronymagasan veri a többit, azaz NUMBER ONE.

1. Hazudik a címke

1.1. Az életveszélyes keksz esete

Az itt látható keksz dobozára nyomtatott angol és egyéb idegen nyelvű címke szerint a keksz búzalisztből készült és cukor helyett édesítőszerrel készült. Az egyetlen kakukktojás, az utólag ráragasztott magyar címke szerint gluténmentes lisztből készült, tehát cöliákiás diétában alkalmazható. Azok a gluténérzékenyek, akik ebből fogyasztottak, alaposan megemlegették…

Idegen nyelvű címkék: wheat flour, farina de blé, azaz búzaliszt.

Magyar nyelvű címke: kukoricalisztből, rizslisztből, szójalisztből készül.

A hiba forrása valószínűleg: a magyar nyelvű címkét utólag ragasztották a termékre, ekkor keveredett egy téves címke a   gluténtartalmú kekszre. Ilyennek nem szabadna előfordulnia!

Ennek egy alesete, amikor eleve kétféle, egymásnak ellentmondó infót nyomtatnak a termékre. Íme két példa: 

1.2. A napraforgóvá változott szója esete

A címkén az angol és a többi idegen nyelvű leírásban szójalecitin szerepel, kivéve a magyar leírásban, ahol napraforgólecitin. Ha akarom szója, ha akarom napraforgó? A szójára erősen érzékenyeknek abszolút nem mindegy!

1.3. Csak többnyelvű tolmácsoknak!

Az itt látható címkéhez tartozó termék épp a cikk írásának napján okozott problémát egy ismerősöm kisfiának. Néhány falat elfogyasztása után pont olyan súlyos tünetekkel reagált, mintha tejet evett volna. A magyar és a román felirat szerint nincs benne tej. (A magyar felirat szerint az összetevők: cukor, kakaómassza, kakóvaj, emulgeálószerek: szójalecitin E476, aroma, kukoricadara. … nyomokban dióféléket és földimogyorót tartalmazhat.) A szlovák felirat szerint susené mlieko, azaz tejpor van benne. 

A dolog pikantériája, hogy a terméket Magyarországon gyártja egy magyar cég, így nehéz elképzelni, hogy hogy került a  szlovák feliratba a tej, és a magyarból miért maradt ki.
Tanulság: ha több nyelven is beszélünk, érdemes megnézni mindegyik címkét. A gyártónak és a forgalmazónak szóló tanulság pedig: tessék jobban ügyelni a címkére, mert komoly egészségkárosodás lehet a következménye egy véletlen elírásnak!

1.4.  A lejárt címke esete

Egy másik ismerősöm szójaallergiás gyermeke részére vásárolt egy mogyorókrémet, mely szójamentesnek tűnt a címke alapján. A következő összetevők voltak feltüntetve: „cukor, növényi olaj (repce, pálma), édes tejsavópor 8%, zsírszegény kakaópor 2,5%, sovány tejpor, mogyoró 1%, emulgeálószerek: lecitin, laktóz, étkezési só, aroma”
A termék fogyasztása után tipikus szójaallergiás tüneteket tapasztaltak. Az interneten nézelődve a következő összetevőket találták: „ÖSSZETEVŐK: mogyoró ízű krém: cukor, növényi zsír, tejsavópor, zsírszegény kakaópor, mogyoró paszta, szójalecitin, só. Vanília ízű krém: cukor, növényi zsír, tejsavópor, sovány tejpor, szójaliszt, laktóz, szójalecitin, aroma, só.” – Tényleg ott volt a szójaliszt!
Tanulság a gyártó felé: ha megváltoztatja a receptúrát, akkor írja rá azonnal a termékre.

2. A zavaros weblap esete

Hónapokkal ezelőtt vettem egy dán kekszet tej-, tojás-, szójaallergiás gyerekeimnek. A címke szerint rendben van a termék:

Óvatosságból megnéztem a gyártó weblapját, és meglepve láttam, hogy az ugyanolyan dobozú keksznél külön kiemelik, hogy 2% vajat tartalmaz.

Aggodalmamban írtam egy levelet a gyártónak, majd kb. 60 nap múlva még egyet. Ez utóbbira már választ is kaptam: „A dobozon levő címke helyes, nincs tej a termékben. Weblapunkon csak néhány terméket tüntetünk fel. Ugyanazt a dobozt többféle típusú keksz csomagolására is használjuk. Elnézését kérjük a félreértésért.”

Mivel válasz csak 2 hónap múlva érkezett, és a keksz nagyon ínycsiklandó volt, ezért az eltelt 2 hónap alatt aprócska adagokban megettük, és szerencsére nem is okozott tüneteket.

E gyártóval azonban épp van egy negatív élményem, amelyet Jégvarázs Elzából Pöttyös Panni című cikkemben foglaltam össze.

3. A rejtélyes összetevő esete

Sok olyan termékkel találkozunk, amelyek címkéin nincsenek eléggé kifejtve az összetevők. Ez az allergiások számára nagy hátrány, így nem is merjük megvenni a terméket.

3.1. Mi van a virsliben?

E termék tartalmaz virslit. De az, hogy a virsli vajon tartalmazza-e az Európai Parlament és a Tanács 1169/2011/EU Rendelete (2011. október 25.) szerint kötelezően feltüntetendő összetevőket, nem derül ki ebből a leírásból. Virslinél praktikusan a szójatartalomra lehetünk kíváncsiak.  A printscreen forrása itt. 

3.2. Milyen fűszerek?

Vajon milyen fűszerek vannak ebben a májkrémben? A paprikaallergiások megehetik?

3.3. Miből készült a zsemlemorzsa?

A zsemlemorzsát tipikusan megszáradt kenyér megdarálásával készítik. A címke alapján teljesen homályos, hogy az a bizonyos kenyér vajon tartalmazott-e tejet, szóját és egyebeket. Ki meri ezt megvenni? A dejó összetételét is jótékony homály fedi!

3.4. Van-e szorbinsav a margarinban?

A margarin egy komplex termék. Azok számára, akik szorbinsavra vagy egyéb tartósítószerre allergiásak, létfontosságú tudni, hogy egy adott termékben felhasznált margarin tartalmazza-e ezt az allergént – s ez az infó gyakran hiányzik a címkéről. Örülhetünk, ha egyáltalán a margarin készítéséhez használt növény nevét feltüntetik.

4.  Rajta van a címkén, de a kutya sem nézi

Egyes termékekben megjelennek olyan összetevők, amelyekre a gyanútlan vásárló egyáltalán nem számít, így elfelejti elolvasni a címkét – holott, ha elolvasná, nem venné meg a terméket.

4.1. Tej és glutén a spenótban

Ártatlannak tűnő spenót. Csak tartalmaz búzalisztet, és tejet is!

Ehhez hasonló saját tapasztalatom: bizonyos gyorsfagyasztott zöldségkeverékek – különösen a gyárilag fűszerezettekben – szokott laktóz lenni, erre is ügyelniük kell az arra érzékenyeknek.

4.2.  Tej a fogkrémben

Nemcsak élelmiszerben, hanem egyéb termékekben is találhatunk allergén összetevőket. Tudtátok, hogy fogkrémben is találhatunk tej- és tojásszármazékokat?

5. Az értelmetlen címke esete

Az alábbi csokira rá van valami nyomtatva… csak megérteni nehéz. Vajon az első mondat mit jelenthet?

Egy lehetséges megoldás: a termék Facebook oldalán a gyártó a következőket írja egy hozzászólásban: „Fel kell tüntetnünk a csomagoláson mindenféle allergént, ez jogszabályi előírás. A csokoládé alapanyaga (belga) olyan helyen készül, ahol a gyártó ráírta a csomagolásra, hogy nyomokban tartalmazhat. Így mi is ráírtuk. A műhelyben nem történhet meg, hogy belekerüljön bármilyen allergén, hiszen mindenmentes előállító üzem vagyunk.” – tehát a csoki valószínűleg csak nyomokban tartalmazhatja a szóját, tejet, csak a magyar nyelvtan kifogott a címke tervezőjén.

A címkék begyűjtésében nagy segítségemre voltak az ételallergiásokat tömörítő Facebook csoport tagjai, köszönöm az értékes közreműködést mindenkinek!

Kedves Olvasóink, ha Nektek is van hasonló tapasztalatotok a címkékkel kapcsolatban, várjuk a Facebook oldalunkon  kommentben vagy emailben az allergia.cafeblog@gmail.com címen.

Továbbá, ha van bármilyen személyes történeted, amit szeretnél megosztani, vagy csak kiírni magadból hogy jobban érezd magad, esetleg tapasztalatokkal, receptekkel segítenél ételallergiás/érzékeny sorstársaidon – várom a leveled az allergia.cafeblog@gmail.com -ra. Akár meg is jelenhet az oldalunkon az írásod! 

Üdvözlettel: Lin és Noiro