Mit kell tudni az MMR oltásról tojásallergia esetén?

Cikkünk röviden összefoglalva:

• A tojásallergiások egyik nagy dilemmája, hogy mely védőoltásokat vegyék fel. Ugyanis  a védőoltások egy része tojás- vagy csirkeembriómaradékot tartalmazhat
• Az MMR oltás esetleges tojástartalmáról egymásnak gyökeresen ellentmondó információk keringenek a köztudatban és az interneten
• Az MMR oltás 15 hónaposan illetve hatodikos korban esedékes.  (Az idei hatodikosok 2018. szeptemberében vagy októberében kapják) 
• A lenti állításaimat hiteles forrásokból, az ÁNTSZ által közreadott anyagból, gyártói betegtájékoztatóból, valamint az Oltásbiztonság honlap szakértőivel való levelezés útján szereztem
• A betegtájékoztatók szerint mindkét  MMR oltóanyagot csirkeembrión tenyésztik
• Szakértőink véleménye szerint az oltóanyagok csak nyomokban tartalmazhatnak tojásfehérjét, és soha nem fordult el allergiás reakció az oltás beadása után. Csakis anafilaxiás tojásallergiásoknál kell elővigyázatossági intézkedéseket hozni
• Cikkünk szerzője a távolból nem tudja eldönteni, hogy Kedves Olvasónk gyermekének tojásallergiája vajon olyan fokú-e, hogy az oltás elkerülendő-e, vagy beadáskor kórházi felügyeletet igényel
• Javasoljuk a cikk és az összes hivatkozás részletes átolvasása után az adott gyerek kezelőorvosával megbeszélni a konkrét gyerek oltására vonatkozó teendőket.

Kép: Unsplash, Hello Im Nick

Cikkünk semmiféle véleményt nem kíván megfogalmazni a kötelező védőoltások szükségességéről vagy azok kikerüléséről, pusztán tényszerű tájékoztatást szeretnénk nyújtani az érvényes jogszabályokkal összhangban. A cikk 2018. őszén íródott. 

Nem könnyű az allergiások élete. Nemcsak az ételek, hanem a gyógyszerek, sőt a védőoltások is tartalmazhatnak gyakori allergéneket, így pl. tojást. Tipikusan az influenza elleni (nem kötelező) védőoltás nyomokban tojást tartalmaz. Nehéz eldönteni, hogy melyik ujjunkba harapjunk: kockáztassuk az allergiás rohamot, vagy oltottság híján betegedjünk meg. Az ajánlott oltásoknál dönthetünk úgy, hogy nem igényeljük az oltást. De a kötelező oltások kötelezők.

A kötelezően beadandó MMR oltás esetleges tojástartalmáról egymásnak gyökeresen ellentmondó információk keringenek a köztudatban és az interneten.

Egészséges kritikai érzékünket felhasználva nézzünk csak utána, mi az aktuális helyzet 2018 őszén az MMR tojástartalmára vonatkozóan! 

Hiteles forrás No1: módszertani levél

Kiindulásként olvassuk el figyelmesen a cikk írásának időpontjában érvényes módszertani levelet a védőoltásokról:  https://www.antsz.hu/data/cms84807/EMMI_VML2018_kozlony.pdf . Szerzője maga az ÁNTSZ.

Kiemelem az MMR-re vonatkozó részleteket:

• Az MMR egyik lehetséges vakcinája az M-M-RVAXPRO, a másik a Priorix  nevű gyógyszerkészítmény

Hiteles forrás  No2: betegtájékoztatók

A két vakcina betegtájékoztatójában a következők szerepelnek: 

• RVAXPRO: https://www.hazipatika.com/gyogyszerkereso/termek/m-m-rvaxpro_por_es_oldoszer_szuszpenzios_injekciohoz/16671: “csirkeembrió sejteken előállítva” 
• “Az M-M-RVAXPRO Önnek vagy gyermekének történő beadása előtt beszéljen kezelőorvosával vagy gyógyszerészével, ha az alábbiak bármelyikét észlelte már: … Ha Önnek vagy gyermekének már volt allergiás reakciója a tojásra vagy bármire, ami tojást tartalmaz.
  – Ha Önnek vagy gyermekének egyéni vagy családi kórtörténetében szerepelnek allergiák, illetve görcsrohamok.” (Kiemelés tőlem.)

 Egy másik betegtájékoztatóban (forrás: https://www.ema.europa.eu/en ) itt:   https://www.ema.europa.eu/en/documents/product-information/m-m-rvaxpro-epar-product-information_hu.pdf  szintén a következőket írják: “csirkeembrió sejteken előállítva” , illetve ” Mivel az élő morbilli- és mumpszvírus vakcinát csirkeembrió sejttenyészetekben állítják elő, azoknál a személyeknél, akiknél korábban anafilaxiás, anafilaktoid vagy egyéb azonnali típusú reakciók (például csalánkiütés, a száj és a torok duzzanata, légzési nehézség, hypotensio vagy sokk) léptek fel tojás fogyasztását követően, megnövekedhet az azonnali típusú túlérzékenységi reakciók veszélye. Ilyen esetekben a vakcináció lehetőségének felvetése előtt az esetleges kockázat/előny arányt gondosan mérlegelni kell” 

• Priorix:  https://www.hazipatika.com/gyogyszerkereso/termek/priorix_por_es_oldoszer_oldatos_injekciohoz/12078 : “Mielőtt beadják Önnek a Priorix-ot, beszéljen kezelőorvosával vagy gyógyszerészével, ha: …  Önnek bármikor súlyos allergiás reakciója volt tojásfehérjére“

Itt is olvasható 

Az Oltásbiztonság honlap szakértője ajánlotta figyelmembe a következő részletes leírást (letölthető Word dokumentum) a Priorixszal kapcsolatban:    https://www.ogyei.gov.hu/kiseroirat/ah/ah_0000020815_20180308130336.doc 

Idézem:  “A (Priorix) oltóanyag kanyaró és mumpsz összetevőit csirkeembrió sejtkultúrán állítják elő, ezért nyomokban tojásfehérjét tartalmazhat. Azon személyeknél, akiknél korábban anaphylaxiás, anaphylactoid vagy más azonnali reakció (pl. kiterjedt csalánkiütés, száj- vagy torokduzzanat, légzési nehézség, hypotensio vagy sokk) alakult ki tojás fogyasztást követően, fokozott az oltást követően az azonnali túlérzékenységi reakció kockázata, habár ezek a reakciók nagyon ritkán fordulnak elő. Azon egyének, akiknél anaphylaxiás reakció fordult elő tojás fogyasztást követően, különös elővigyázatossággal olthatók, felkészülve az anaphylaxia megfelelő kezelésére, amennyiben ilyen jellegű reakció előfordulna. (Kiemelés tőlem.) 

Összefoglalva:

• A fenti források állítása szerint mindkét oltóanyagot csirkeembriók felhasználásával állítják elő
• Mindkét oltóanyagnál kiemelik, hogy a tojásallergiások konzultáljanak kezelőorvosukkal az oltás előtt
• A Priorixnál hangsúlyozzák, hogy az anafilaxiás tojásallergiások különös óvatossággal olthatók

A biztonság kedvéért megkérdeztem az Oltásbiztonság honlap szakértőit. Az Oltásbiztonság központi emailcímére illetve az én lakóhelyemen illetékes oltási tanácsadónak  írva a következő válaszokat kaptam: 

“11 éves korban előírt dTpa ( Boostix) és MMR (Priorix) oltások közül az MMR oltóanyag két antigénjének ( kanyaró és mumpsz)  szaporításához használnak csirkeembrió-sejteket. Az oltóanyagból ez tisztítási eljárásokkal eltávolításra kerül, a végtermék nyomokban tojásfehérjét tartalmazhat.

Azonban sem az ektópiás dermatitisben szenvedők sem az alimentáris tojásfehérje allergiások számára nem ellenjavallt ezen oltóanyagok beadása. “

“tojásérzékenység amely nem jár anaphylaxiával – bármilyen oltóanyaggal oltható.”

A fentiekből az derül ki, hogy a tojásallergiásoknak tudatában kell lennie, hogy nyomokban csirkét illetve tojást tartalmazhat az oltóanyag, és ennek megfelelően kell tájékoztatást kérni az orvosuktól a gyerek oltására vonatkozólag. 

Bár sem a  fenti szakértők, sem az én tojásallergiás gyerekem kezelőorvosa szerint nem fordult elő allergiás reakció ezen oltások után, a biztonság kedvéért a tojásallergiás gyerekeket klinikán szokták beoltani, és ezt követően egy darabig megfigyelés alatt tartják bent.

Cikkünk szerzője a távolból nem tudja eldönteni, hogy Kedves Olvasónk gyermekének tojásallergiája vajon olyan fokú-e, hogy az oltás elkerülendő-e, avagy beadáskor kórházi felügyeletet igényel.

Javasoljuk a cikk és az összes hivatkozás részletes átolvasása után az adott gyerek kezelőorvosával megbeszélni a konkrét gyerek oltására vonatkozó teendőket.

A kiemelt kép forrása: Hannah Tasker az Unsplash weblapról.

A további cikkekért kövesd Életmódunk – Egészség, diéta, allergia blogok – hitelesen Facebook oldalunkat! 

Ha van személyes történeted, amit szeretnél megosztani, vagy csak kiírni magadból, hogy jobban érezd magad, esetleg tapasztalatokkal, receptekkel segítenél ételallergiás/-érzékeny sorstársaidon – várjuk a leveled az allergia.cafeblog@gmail.com címre. Akár meg is jelenhet az oldalunkon az írásod!

Köszönettel:  Noiro és Lin