A cikkünk összefoglalva:
Amikor ételallergia miatt több alapélelmiszer elkerülésére kényszerülünk, akkor legjobb tudásunk szerint igyekszünk tartani a diétát. Alaposan tájékozódunk a számunkra veszélyes allergénekről, a lehetséges forrásairól, hosszasan böngésszük az élelmiszerek címkéit.
A gyakorlatban mégis előfordul, hogy azt HISSZÜK, hogy tartjuk a diétát, és mégis tüneteink jelentkeznek. Ilyenkor fő az agyunk, hogy ugyan mi okozhatja. Ez gyakran egy olyan “apróság”, amire nem is gondolnánk. Cikksorozatunk ezekre az apróságokra szeretne rávilágítani.
Előző cikkünk a kenyérben titokban megbúvó tejről itt olvasható: https://allergia.cafeblog.hu/2017/04/11/a-vevok-nyomoztak-ki-hogy-jeloletlen-tej-van-a-kenyerben/
Most pedig a különféle allergiák tüneteinek csökkentése érdekében szedett probiotikumokról szeretnénk lerántani a mindenhatóság leplét. Milyen csalódás az, amikor tejallergia miatti emésztési vagy bőrpanaszokra szedjük a probiotikumot, és esetleg még rosszabbul leszünk! Esetleg tejsavbaktériumokat tartalmazó növényi joghurtot fogyasztunk, és esetleg nem várt mellékhatásokat tapasztalunk.
Vajon mi okozhatja a meglepő tüneteket? Sosem gondoltuk volna… de a tej!
Vajon mitől fájhat a pocakja ? (Fotó: saját)
A probiotikumokat gyakran ajánlják emésztési, allergiás panaszok mérséklésére, azért, mert a gyakorlati tapasztalatok alapján az egészséges bélflóra nagyon fontos az általános egészségi állapothoz. Hasznos információk pl. itt, itt, itt, itt, és még sokan mások… Természetesen az ellenzék is megjelent, pl. itt. Hogy olvasónkat naprakész információkkal is elláthassuk, ezért cikkünk végén idézünk egy orvosi portálon nemrég megjelent cikkből, amelyből kiderül, hogy milyen esetekben lehet csodát várni vagy nem várni a a probiotikumoktól – a tudomány mai állása szerint.
Van egy apró bökkenő. Amiről nem is tudunk. Bizonyos gyártók tejet tartalmazó tápközegen szaporítják fel ipari mennyiségre a mikrobákat, más gyártók esetleg nem. Mivel képtelenség belelátni abba, hogy egy gyártóüzemben mi történik, ezért mi, fogyasztók csak a címkére vagyunk utalva, amely néha hiányos információt mutat. A tejallergiásoknak tehát tudniuk kell róla, hogy egyes probiotikumok kis mennyiségű tejet tartalmaznak !!! Számukra sajnos a káros hatás teljesen letorpedózza az előnyös hatást.
Ehhez kapcsolódóan egy hasznos link a gyógyszerekben (nem étrendkiegészítőkben) megbúvó laktózról, búzakeményítőről és benzoátról: http://www.ogyei.gov.hu/listak/ oldalon a 11. számú táblázat: Gyógyszerek laktóz, búzakeményítő és benzoát tartalma
Mi eddig háromféle probiotikumot találtunk, amelyekben nagy valószínűséggel nincs tej:
A termék leírása többek között itt is olvasható. Mivel kapszula, ezért kicsi gyerekeknek úgy tudjuk beadni,hogy szétboncoljuk a kapszula burkolatát, és a gyerek ételébe keverjük a port, vagy pedig kanálba szórjuk és folyadékkal felhigítjuk.
A termék leírása többek között itt is olvasható. Szintén kapszula, a fent leírt módon tudjuk kisgyereknek adni.
Minden bizonnyal van még más tejmentes termék is a piacon, csak mi nem tudunk róla. Kíváncsian várjuk Kedves Olvasóink tapasztalatait!
Egy olvasónk telefonon kért felvilágosítást a Normaflore gyártójától, hogy vajon tartalmaz-e tejmaradványt, a válasz kategorikus nem volt. Ellenben tudunk egy konkrét esetről, melyben egy extrém tejallergiás gyermeknek azonnal tünetei voltak a Normaflore elfogyasztása után, mintha csak tejet fogyasztott volna.
A divatos Protexint előszeretettel írják fel pici csecsemőknek. A tejallergiásoknak pláne. Ugyan nézzünk már utána a gyártó weblapjain: vajon tejmentes a Protexin?
Az originál, protexin.com kezdetű weblapon nem találunk sem a tej mellett, sem ellene szóló infókat: http://www.protexin.com/, http://www.protexin.com/products/restore/10.
Most jön a trükk! A Protexin csak az egyik márkája a gyártónak. Egy másik márka a Bio-Kult. (Ld. itt: http://www.protexin.com/about-us/301/history ) A Bio-Kult.com weblapján a FAQS , azaz a Gyakran feltett kérdések weblapfülön a következő kérdés olvasható:
I have an allergy to milk. Can I take Bio-Kult?
Our products contain traces of milk that would not affect lactose intolerant sufferers, but if you have an allergy to milk, we would suggest you talk to your practitioner before taking.
Ez egy nagyon korrekt tájékoztatás- írtam a cikk első közzétételekor, 2017 májusában. Egy évvel később a következő egyértelmű infókkal tudom kiegészíteni a cikket: a Protexin már a magyar weblapján is elismeri, hogy a probiotikumai nyomokban tartalmazhatnak tejszármazékot. Forrásom: http://protexin.hu/gyik
Kár, hogy a magyar gyógyszerészek ezt nem tudják, amikor tejallergiás kisbabáinknak vásároljuk a Protexint. Esetleg ha a dobozon szerepelne… akkor esetleg kicsit kisebb lenne a kereslet iránta.
Más, tejtartalmú probiotikum:
A fenti infókat figyelembe véve javasoljuk kedves tejallergiás olvasóinknak, hogy ha váratlan allergiás tüneteket tapasztalnak, akkor alaposan járjanak utána minden elfogyasztott étel és étrendkiegészítő összetevőinek, még az ártalmatlannak tűnő összetevőknek is!
*****************************************
Most pedig lássuk, mit ír a legfrissebb szakirodalom: érdemes-e egyáltalán probiotikumokat fogyasztanunk. Pár hónapja jelent meg a medicalonline.hu portálon egy érdekes cikk, melynek alapja egy angol nyelvű szakcikk volt ( Hendaus MA, et al. Allergic diseases among children: nutritional prevention and intervention. Therapeutics and Clinical Risk Management. 2016;12:361−372.) .
A magyar cikk címe: A probiotikumok alkalmazása az allergiás betegségek prevenciójában
Asztma témájában több vizsgálatot ismertet a cikk, két vizsgálat szerint hatásosak voltak a Lactobacillus rhamnosus GG törzsek, két másik vizsgálat szerint nem hatásos a Lactobacillus rhamnosus GG adása pollenallergiában szenvedő serdülők körében.
Atópiás dermatitisz esetén: “Tizenhárom randomizált, véletlen besorolásos vizsgálat szerint a probiotikumok (és ezen belül is elsősorban a LGG) – az IgE-szenzitizációtól függetlenül – alkalmazható az atopiás dermatitis prevenciójában, és hasonló következtetéseket hozott egy 11 vizsgálatot felölelő metaanalízis is. “ “L. acidophilusszal végzett korai probiotikus étrendkiegészítés nem csökkentette az atopiás dermatitis előfordulásának valószínűségét nagy kockázatú csecsemőknél. ”
Allergiás nátha esetén: “Egy randomizált véletlen besorolásos vizsgálatban azt találták, hogy a L. caseit tartalmazó fermentált tej hosszú ideig tartó (12 hónapos) fogyasztása javítja az allergiás rhinitsben szenvedő iskoláskorú gyermekek általános egészségi állapotát. L. rhamnosus adásával megelőzhető az ekzema és a rhinoconjunctivitis, amennyiben az élet első két évében kerül sor adására.”
Ételallergia esetén: “Egy vizsgálatban LGG-t tartalmazó tápszerpótlás alkalmazása mellett enyhültek az ekzemás csecsemők tünetei. Ezzel szemben az extenzíven hidrolizált tápszer B. lactis Bb-12-vel vagy L. caseivel történő kiegészítése nem javította a tehéntejjel szembeni toleranciát tehéntej-allergiában szenvedő csecsemőknél. Ezen túlmenően más vizsgálatok is azt jelezték, hogy a probiotikumok – különösen a LGG vagy L. acidophilus – nem véd a tehéntej-allergia ellen csecsemőkorban.”
Szumma szummárum: vannak olyanok, akiknek az ételallergiás, ekcémás, szénanáthás, asztmás tüneteit enyhítik az egyes probiotikumtörzsek, másokra viszont nincsenek hatással.
Egy hasznos lista a gyógyszerek laktóz-, búzakeményítő és benzoáttartartalmáról: http://www.ogyei.gov.hu/listak/ , 11. sz. Excel-táblázat.
https://allergia.cafeblog.hu/2014/10/30/a-probiotikumok-elonyei-kockazatai-errol-kevesen-tudnak/
http://phd.lib.uni-corvinus.hu/473/1/de_1638.pdf doktori értekezés
A további cikkekért kövesd Életmódunk – Egészség, diéta, allergia blogok – hitelesen Facebook oldalunkat!
Ha van személyes történeted, amit szeretnél megosztani, vagy csak kiírni magadból, hogy jobban érezd magad, esetleg tapasztalatokkal, receptekkel segítenél ételallergiás/-érzékeny sorstársaidon – várjuk a leveled az allergia.cafeblog@gmail.com címre. Akár meg is jelenhet az oldalunkon az írásod!
Köszönettel: Noiro és Lin