Amikor megkapjuk a tejallergia diagnózisát, kétségbeesetten elkezdjük keresni az eddig jó étvággyal fogyasztott tejtermékek megfelelőit: tej helyett gabonatejre váltunk, tejföl és tejszín helyett a növényi tejszíneket próbálgatjuk sorra. A sajtimádók ekkor szoktak kétségbeesni: akkor most már nem is ehetek sajtot???!!!
A válasz: tehéntejből készült sajtot valóban nem, hiszen nagyon sok benne az allergén tejfehérje. A tehéntejből készült (kemény) sajtokat átlagosan 1/3 víz, 1/3 tejfehérje és 1/3 tejzsír alkotja. (A pontos arányok fajtánként eltérnek.) Összehasonlításként: egy bolti tehéntej fehérjetartalma kb. 3,2 g, esetleg kevesebb (Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Tej), azaz mintegy a tizede a sajténak. Egy kis darab sajt tehát elég sok (a tejénél tízszer több) tejfehérjét tartalmaz, ami a tejallergiások számára igen káros.
Ha a fentiektől kétségbeesve bemegyünk egy szupermarketbe sajthelyettesítőt vásárolni a pizzánkra, a segítőkész eladó minden bizonnyal készségesen ajánlgat nekünk „növényi”, azaz tejmentesnek hitt sajtokat. Ezek legtöbbször tartalmaznak tejfehérjét.
Ekkor kell nagyon vigyázni, és ELOLVASNI A CÍMKÉT.
Mit kell tudni a sajtnak látszó tárgyakról?
Az átlag szupermarketben árult „növényi sajtokat ”sajtimitátumnak nevezzük a Magyar Élelmiszerkönyv terminológiájával élve. Ezek számunkra káros tejfehérjét tartalmaznak, valamint növényi zsiradékot.
A Nébih is erre figyelmeztet a weblapján: “Az imitátumok jellemzően növényi eredetű összetevőket (pl. növényi zsír, szójatej) valamint tejipari melléktermékeket (savót, permeátumot) tartalmaznak. Az imitált, növényi eredetű alkotókat tartalmazó tej- illetve tejtermékek elnevezésükben is különböznek a „valódiaktól”. Ha a csomagoláson tej helyett „Reggeli ital”, tejföl helyett „Frissföl” vagy „Finomföl”, avagy sajt helyett „Pizzafeltét” szerepel, biztosak lehetünk benne, hogy imitátumról van szó, de számos egyéb elnevezéssel is találkozhatunk. Arra még nem születtek rendelkezések, hogy ezeket a termékeket elkülönített polcon kínálják a vásárlóknak, így általában a tejtermékek mellett találhatóak a hűtőpultokban.”
A növényi sajtokat azért nevezik a gyártók a „növényi sajtnak”, mert a Magyar Élelmiszerkönyv előírásai szerint a növényi zsírt tartalmazó sajt(szerű) terméket nem nevezhetik sajtnak. A “rendes” sajtban sokféle, tejből származó anyag lehet (állati tej, állati tejszín, vaj, tejzsír, egyéb tejjellegű anyagok, pl. tejsűrítmény, tejpor, savópor, írópor, tejfehérje-koncentrátum, savófehérje-koncentrátum, étkezési kazeinátok, egyéb tejszármazékok). De növényi zsír nem lehet. Ha növényi zsírt tartalmaz, nem nevezhető „sajt”-nak. Nekünk, allergiásoknak fontos tudnunk, hogy ezen sajtimitátumok legtöbbször tejfehérjét tartalmaznak!
No de miért tesznek a gyártók a sajtba tejzsír helyett növényi zsírt? Roppant egyszerű: az ára miatt. A tejszín drágább, mint a növényi zsír, és mint fentebb láttuk, a sajt kb. 33%-át a zsír teszi ki – ezért gazdaságos a tejzsírt olcsóbb alapanyaggal helyettesíteni. A HVG újságírója ezt igen frappánsan fogalmazta meg cikkében: “Ha valaki nem értené, hogy miért kerül növényi zsiradék a sajtba, amikor eleve van benne állati, akkor eláruljuk: az ára miatt. Egy ezerforintos trappista szárazanyag-tartalmának 45 százaléka zsír, ha ezt kivonva és vajként eladva 150-200 forintos növényi zsírt rakunk hozzá, máris spóroltunk 300 forintot. Csak éppen azt kerültük el vele, hogy sajtot gyártsunk, ez a termék ugyanis nem minősül annak. Arra azonban tökéletesen megfelel, hogy 7-800 forintos árával az áruházban díszelegve egyből irreálisan drágának tűnjenek a valódi sajtok, a vevő pedig úgy érezze: a másik drágább, tehát becsapás. Ha magunk el is utasítjuk az effajta ügyeskedést, sosem tudhatjuk, mikor szaladunk bele egy “tejes szelettel”, vagy “pizzafeltéttel” súlyosbított étkezdei menübe. A kis konyhák között ugyanis legalább akkora az árverseny, mint a tejiparban.”
Ezért megtévesztők a sajtimitátumok a tejallergiásoknak és a nem allergiásoknak egyaránt
A fogyasztók – akik nem olvasnak címkéket és nem rendelkeznek élelmiszer-ipari alapismeretekkel – csak azt látják, hogy olcsóbb a sajtimitátum, mint a minőségi sajt. A tejet biztonsággal fogyasztó személyek sem biztos, hogy elolvassák a címkéket, őket ilyen módon a “növényi sajt” megnevezés ezért téveszti meg. Egy sajtnak hitt terméket akarnak fogyasztani, amely azonban ízében és egyéb tulajdonságaiban erősen eltér a sajttól, ezért csalódottak lesznek. A címke el nem olvasásának kellemetlen következményei vannak az egészséges fogyasztóknál is, néhány tipikus példa: http://homar.blog.hu/2010/02/19/musajttal_tamad_a_tesco és http://belpokol.blog.hu/2016/03/29/legalja_sajtos_baromfiparizsi_es_csizio_pizzafeltet, igaz, ők „csak” a termék fura ízét, állagát érzékelik, ami eltér a megszokottól.
Akik a tejre allergiások, és esetleg elmulasztanák a címkét elolvasni, azokat a “növényi ” elnevezés téveszti meg: a növényi elnevezés dacára mégiscsak tartalmaz állati tejfehérjét.
Kecskesajtot szabad?
Ne dőljünk be az olyan cikkeknek, hogy tejallergiások is fogyaszthatják a kecskesajtot – az allergiák egyéniek, ezért vannak olyan személyek, akik többféle állat tejére is allergiásak, míg egyesek csak egyféle tejre, pl. tehéntejre. A kecskesajt kipróbálása előtt konzultáljunk orvosunkkal.
Ilyen “sajtot” egyen a tejallergiás
(De csak akkor, ha tényleg tejfehérjeallergiás. Gasztroenterológus szakorvos tudja diagnosztizálni, amiről ide kattintva olvasható egy nagyszerű összefoglaló cikk: https://laktozerzekeny.hu/tejfeherje-allergia-diagnosztizalasa-tejallergia-tesztek/ )
A cikk írásakor (2016 ősze) a következő növényi „sajtokat” találtam az interneten és a bioboltokban:
Wilmersburger – TEJMENTES! Lelőhely: bioboltok, webáruházak
Violife – TEJMENTES! Lelőhely: bioboltok, webáruházak
Nature Moi – TEJMENTES! Lelőhely: bioboltok, webáruházak, Tesco, akár kisabb ABC-üzletek
A termékek összetétele:
Cheezly – TEJMENTES, de szóját tartalmaz! Lelőhely: bioboltok, webáruházak
Pékmester sütőipari specialitás – TEJMENTES!
A termék tejet nem tartalmaz, de nem is tisztán növényi, ugyanis állati zselatinnal készült. A gyártó, a Pannontej kérésemre a következő összetevőlistával örvendeztetett meg:
Milyen sajtot NE egyen a tejallergiás? Tejfehérjét tartalmazó sajtimitátumok
Chester pizzafeltét -TEJET TARTALMAZ!
Összetétele: víz, pálmaolaj (22%), burgonyakeményítő, tejfehérje (1%), sovány tejpor, tejsavópor, stabilizátorok (karragén, szentjánoskenyérliszt), jódozott étkezési só (étkezési só, kálium-jodid), emulgeálószer: E452, savanyúságot szabályozó anyagok (citromsav, nátrium-citrát, nátrium-foszfát), tartósítószer: kálium-szorbát, aromák, színezék: béta-karotin. Forrás: https://bevasarlas.tesco.hu/groceries/hu-HU/products/2004008126173
Csízió növényi eredetű szendvics- és pizzafeltét – TEJET TARTALMAZ!
A gyártó a weblapján négyféle csíziót tüntet fel. Mindegyik tartalmaz kazeint, azaz tejfehérjét. Alább látható kétféle termék összetétele:
Utóbbi esetben helytelenül tüntették fel az allergén információt az alsó sorban. A laktóztartalom említése nem allergén információ, a tejfehérjét kellett volna kiemelve jelezni a terméken!
Sokan összekeverik a laktózintoleranciát és a tejfehérjeallergiát, és képesek laktózmentes sajtot adni allergiás embernek. Ez veszélyes is lehet. Bizonytalanság esetén például ide kattintva elolvasható, hogy mi a különbség a két probléma között: https://laktozerzekeny.hu/laktoz-allergia-az-meg-mi/
Meggle családi szendvicsfeltét, Trappisti és pizza top – TEJGYANÚSAK!
Pontos összetevőlistát nem sikerült szereznem, de a gyártó a következőket írta nekem: „Sajnos egyiket sem lehet fogyasztani tejallergiában szenvedőknek, mert sajtaroma van benne így tejet tartalmaz. A legkevesebb a Családi pizzafeltét-ben és a Trapisti-ben (sic!) van ( 0,1g). Szója egyikben sincs” . A termékek megtekinthetők a http://www.meggle.hu/site/product?id=60, http://www.meggle.hu/site/product?id=59 és http://www.meggle.hu/site/product?id=61 linkeken.
Tippek a diétahiba elkerüléséhez
A fentiek tanulsága az, amit már minden allergiás sorstársunk jól tud: MINDIG MINDEN CÍMKÉT EL KELL OLVASNI. Egy ökölszabály szerint háromszor:
1.) Amikor megvásároljuk a terméket
2.) Amikor otthon kipakoljuk a hűtőbe, spájzba
3.) És amikor felhasználjuk.
Valamint tisztában kell lennünk azzal. hogy mely összetevőket nem szabad tejallergiásként fogyasztanunk, ezzel kapcsolatban ismétlésként ajánljunk két cikkünket: Tipikus “kezdő” diétahibák tejfehérje allergia esetén és Tejes tévedések: mit nem szabad enni?
Minden Kedves Olvasónknak a legjobb egészséget kívánjuk!
Ha ismertek további, tejmentes vagy éppenséggel tejmentesnek látszó “sajtokat”, akkor várjuk leveleteket!
A további cikkekért kövesd Életmódunk – Egészség, diéta, allergia blogok – hitelesen Facebook oldalunkat!
Ha van személyes történeted, amit szeretnél megosztani, vagy csak kiírni magadból, hogy jobban érezd magad, esetleg tapasztalatokkal, receptekkel segítenél ételallergiás sorstársaidon – várjuk a leveled az allergia.cafeblog@gmail.com címre!
Köszönettel: Noiro,
Lin és Tibor
Valóban probléma, hogy a kereskedők sem mindig ismerik az általuk forgalmazott árukat. Blogunkkal éppen ezért szeretnénk segíteni mind az ételérzékenységben szenvedő vevőknek, mind azoknak, akik szeretnének ezzel a témával bővebben megismerkedni. nagyon ajánlom, hogy MINDEN CÍMKÉT OLVASSUNK EL nagyon alaposan, vásárlás előtt.
Sziasztok! A csízió “sajt”-ra kommentálva: az egyik nagyobb bolthálózat eladójától kértem laktózmentes sajtot, és ő ezt a csíziót adta.Ha már ők sem tudják hogy mi van benne, hogy bízzunk bennük. Ha nagyobb baj lesz belőle ha megesszük! Jó lenne ha a boltosok tudnák hogy mit árulnak, vagy legalább ki lenne írva az allergia egy táblára,( mint egy másik hálózatnál)