Tévhit, hogy a korán- még szoptatás ideje alatt – bevezetett glutén megelőzi a lisztérzékenység (cöliákia) kialakulását! A védőnők régi kutatásokra alapozott, elavult irányelvek alapján járnak el, amikor szinte kötelezővé teszik, hogy a gyermeknél már 4-6 hónapos korban kezdjük a glutén bevezetését pl. egyéb adalékanyagokat is tartalmazó háztartási keksszel. Mint kiderült, teljesen fölöslegesen.
Mindenek előtt hadd szögezzem le: ha bevezetted a glutént, és kizárásos alapon az okoz gondot, akkor mielőbb kérj időpontot gasztroenterológus szakorvoshoz a gyermekeddel. Ha az időpontra hónapokig kell várni, ne terheld a gyermeked gluténnal, mert akár rövid időn belül rossz állapotba is kerülhet. Ha a szakorvos úgy rendeli, cöliákia bizonyításához csak a megfelelő minimális ideig (általában 5 hétig) szabad gluténnal terhelni a kisgyermekeket orvosi felügyelet mellett, miután egyéb betegségeket – pl. a búza allergiát már kizárták.
Mindegy, mikor vezetik be a glutént, nem lehet megelőzni a cöliákiát korai bevezetéssel
Az újabb kutatások azt bizonyították, hogy statisztikailag ugyanúgy válhat lisztérzékennyé az a gyermek is, akinél az anyatejes időszak alatt vezették be a glutént, mint az, akinél később.Nincs különbség a későbbi cöliákiások száma között: akiknél az ajánlott 4-6 hónapos korban vezették be a glutént, illetve azok között, akiknél később, akár egy éves kor körül vezették be – hasonló arányban fordult elő a cöliákia.
A cöliákia autoimmun jellegű betegség (ide kattintva olvashat róla egy nagyon jól megfogalmazott leírást). A lakosság 30%-a genetikailag érintett, ez azt jelenti, hogy van esélye bármely életkorban a gluténérzékenység kialakulásának. Akik genetikailag nem érintettek, a cöliákia nem alakulhat ki náluk soha, táplálkozástól, és a glutén bevezetésének időpontjától függetlenül.
De mi a helyzet azokkal, akiknek a közvetlen családjában van gluténérzékeny?
Létezik egyszerű genetikai teszt, melyet már kisbabáknál is el lehet végezni: egyszerű szájnyálkahártya-törléssel vesznek mintát, mely alapján meghatározható, hajlamos-e valaki a betegségre. Amennyiben a labor eredménye azt mutatja, hogy gentetikailag nem érintett a gyermekünk, a glutént bármikor probléma nélkül be lehet nála vezetni. Amennyiben hajlamos, érdemes később, akár egy éves kor után bevezetni a glutént, akkor is nagyon lassan, kis mennyiségekkel. A korai bevezetés a tünetek és maga a kialakult betegség korábbi megjelenését válthatják ki. (Minél korábban vezetik be, annál súlyosabbak lehetnek a tünetek, következmények.) Ez babáknál, kisgyermekeknél akár a súlygyarapodás megállását, felszívódási zavarokat, fejlődésbeli elmaradást, neurológiai tüneteket, és rengeteg más panaszt is okozhat.
Véleményem szerint egy kisgyermek diagnózisa nem mindig egyértelmű és könnyű, rengeteg álmatlan éjszakát, és betegségek sorát lehet megúszni, ha hajlamosság esetén később vezetjük be a glutént. Puffadás, hasmenés-, vashiány, magasságbeli elmaradás, romló fogak – fogzománchibák esetén is gondolni kell gluténérzékenységre.
A glutént 4-12 hónapos korig be lehet vezetni bármikor, de csak kis mennyiségű glutén bevezetésével kell kezdeni az első hetekben, nagyobb mennyiségű glutén adását el kell kerülni ebben az időszakban.
A véleményem az, hogy amennyiben a glutén láthatóan és nyilvánvalóan problémát okoz a babánál, ki kell hagyni az étrendből. Egy csecsemő rövid idő alatt rossz és veszélyes fizikai állapotba kerülhet, ha az általa fogyasztott ételektől tünetei alakultak ki. Glutén terheléses vizsgálatát véleményem szerint csak megfelelő fizikumú, egészséges, kezdetben tünetmentes gyermeknél szabad elvégezni, és csak az ajánlott minimális időszakra: nemzetközi ajánlás szerint 5 hétig lehet terhelni (kb. napi 2 szeletnyi glutént tartalmazó kenyérrel), miután a gabona allergiát és egyéb betegségeket is kizárták. A hosszabb terhelés akár jelentős egészségkárosodást is okozhat!
A gluténérzékenység diagnosztikájáról angolul ide kattintva olvasható egy remek tanulmány.
A cikkhez felhasznált nemzetközi szakirodalom:
http://www.karger.com/Article/FullText/440992https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/26815017
A Glutenerzekeny.hu lapon található kiválóan megszerkesztett és hasznos tartalmú szórólapokból akár intézmények részére is ingyenesen postáznak. Szerintem nagyon jó és hasznos kezdeményezés, segíthet leküzdeni a cöliákia diagnózisa utáni kezdeti nehézségeket! Ide kattintva elérhető!
Indulok a pályázaton, pályaműveket ide kattintva olvasgathatsz: http://1000tipp1000nap.hu/
A további cikkekért kövesd Allergia Blog Facebook oldalunkat!
Ha van személyes történeted, amit szeretnél megosztani, vagy csak kiírni magadból hogy jobban érezd magad, esetleg tapasztalatokkal, receptekkel segítenél ételallergiás/érzékeny sorstársaidon – várom a leveled az allergia.cafeblog@gmail.com -ra. Akár meg is jelenhet az oldalunkon az írásod!
Köszönettel: Lin, Noiro és Tibor
Helyesbítek: A védőnők protokolljai rosszak, elavultak, és ha maguk nem olvasnak utána nemzetközi szakirodalomban, mint ahogy én megtettem, ma is félrevezető információt adhatnak ki.
Mint ahogy nagyon rossznak tartom, hogy sok orvos, sok klinikán régi irányelvek alapján, régi módszerek és műtéti elvek alapján gyógyít, mert nem frissítették a központi protokollt. (Pl. Rengeteg fajta műtétet lehet már endoszkóposan egy napos sebészeti eljárással végezni, de nem alkalmazzák, mert máshogy “szokták már meg”.) Szakmai hibák, elavultság jellemzi az egészségügyet, ez is egy tünete. Szerencsére nekem megengedett, hogy nemzetközi szakirodalmat olvassak (pirossal belinkelve a forrás), a védőnőknek talán nem, vagy nem is mindenki tud olyan szinten angolul.
Kedves Szerző! Mielőtt ostobaságot ír le, használja az internetet bátran, és(!) okosan. A védőnő szakmai és módszertani ajánlások alapján (meg persze törvények és rendeletek alapján, de ez esetünkben lényegtelen) végzi munkáját. Nem maga találja ki,hasracsapva, amit mond, sőt, nem is blogokon és fórumokon szocializálódik.Javaslom a helyesbítést, mivel gyakorlatilag lehülyézi a védőnőket. Hogy mire helyesbítheti? Mutassa meg, hogy képes rá, hogy rájöjjön ha ennyire jólinformált cöliákia ügyben, menni fog.