Az élelmiszerek címkézésével foglalkozó cikksorozatunk harmadik részében összegyűjtöttünk néhány meglehetősen elszabott, és ezért életveszélyes címkét, címketípust. Lássuk, mi a különleges bennük!
(Cikksorozatunk első részében a kötelezően feltüntetendő összetevőkről, a másodikban pedig a nyomokban tartalmazhat felirat megfejtéséről olvashat.)
Fotó.
Allergiásként naponta számtalan címkét kell ahhoz végigolvasnunk, hogy össze tudjuk állítani napi étkezéseinket. A sok címke között mindig találunk pár nem megfelelőt. A téves címkék nem informálnak, hanem becsapnak, és így komoly betegségeket okoznak nap mint nap az ételallergiás, -intoleráns gyerekeknek és felnőtteknek. Lássuk tehát, milyen címkék szúrják leginkább a szemünket és miért!
A következő 5 fő típust különítettem el:
1.) A címke nem fedi a valóságot – amikor konkrétan más van a címkén, mint termékben, jelöletlen összetevőt tartalmaz. Több oka is lehet.
2.) A címke és a gyártó weblapján közölt információ ellentétben áll egymással.
3.) Nem elég részletes a címke – ez is a jelöletlen összetevők miatt veszélyes
4.) Váratlan összetevők: olyan összetevők vannak a termékben – igaz, a címkén is – , amelyek általában nem szoktak benne lenni
5.) Értelmetlen megfogalmazás
A félrecímkézett termékeket eredetileg nem akartam rangsorolni, de elsőként említett címkénk toronymagasan veri a többit, azaz NUMBER ONE.
Az itt látható keksz dobozára nyomtatott angol és egyéb idegen nyelvű címke szerint a keksz búzalisztből készült és cukor helyett édesítőszerrel készült. Az egyetlen kakukktojás, az utólag ráragasztott magyar címke szerint gluténmentes lisztből készült, tehát cöliákiás diétában alkalmazható. Azok a gluténérzékenyek, akik ebből fogyasztottak, alaposan megemlegették…
Idegen nyelvű címkék: wheat flour, farina de blé, azaz búzaliszt.
Magyar nyelvű címke: kukoricalisztből, rizslisztből, szójalisztből készül.
A hiba forrása valószínűleg: a magyar nyelvű címkét utólag ragasztották a termékre, ekkor keveredett egy téves címke a gluténtartalmú kekszre. Ilyennek nem szabadna előfordulnia!
Ennek egy alesete, amikor eleve kétféle, egymásnak ellentmondó infót nyomtatnak a termékre. Íme két példa:
A címkén az angol és a többi idegen nyelvű leírásban szójalecitin szerepel, kivéve a magyar leírásban, ahol napraforgólecitin. Ha akarom szója, ha akarom napraforgó? A szójára erősen érzékenyeknek abszolút nem mindegy!
Az itt látható címkéhez tartozó termék épp a cikk írásának napján okozott problémát egy ismerősöm kisfiának. Néhány falat elfogyasztása után pont olyan súlyos tünetekkel reagált, mintha tejet evett volna. A magyar és a román felirat szerint nincs benne tej. (A magyar felirat szerint az összetevők: cukor, kakaómassza, kakóvaj, emulgeálószerek: szójalecitin E476, aroma, kukoricadara. … nyomokban dióféléket és földimogyorót tartalmazhat.) A szlovák felirat szerint susené mlieko, azaz tejpor van benne.
A dolog pikantériája, hogy a terméket Magyarországon gyártja egy magyar cég, így nehéz elképzelni, hogy hogy került a szlovák feliratba a tej, és a magyarból miért maradt ki.
Tanulság: ha több nyelven is beszélünk, érdemes megnézni mindegyik címkét. A gyártónak és a forgalmazónak szóló tanulság pedig: tessék jobban ügyelni a címkére, mert komoly egészségkárosodás lehet a következménye egy véletlen elírásnak!
Egy másik ismerősöm szójaallergiás gyermeke részére vásárolt egy mogyorókrémet, mely szójamentesnek tűnt a címke alapján. A következő összetevők voltak feltüntetve: „cukor, növényi olaj (repce, pálma), édes tejsavópor 8%, zsírszegény kakaópor 2,5%, sovány tejpor, mogyoró 1%, emulgeálószerek: lecitin, laktóz, étkezési só, aroma”
A termék fogyasztása után tipikus szójaallergiás tüneteket tapasztaltak. Az interneten nézelődve a következő összetevőket találták: „ÖSSZETEVŐK: mogyoró ízű krém: cukor, növényi zsír, tejsavópor, zsírszegény kakaópor, mogyoró paszta, szójalecitin, só. Vanília ízű krém: cukor, növényi zsír, tejsavópor, sovány tejpor, szójaliszt, laktóz, szójalecitin, aroma, só.” – Tényleg ott volt a szójaliszt!
Tanulság a gyártó felé: ha megváltoztatja a receptúrát, akkor írja rá azonnal a termékre.
Hónapokkal ezelőtt vettem egy dán kekszet tej-, tojás-, szójaallergiás gyerekeimnek. A címke szerint rendben van a termék:
Óvatosságból megnéztem a gyártó weblapját, és meglepve láttam, hogy az ugyanolyan dobozú keksznél külön kiemelik, hogy 2% vajat tartalmaz.
Aggodalmamban írtam egy levelet a gyártónak, majd kb. 60 nap múlva még egyet. Ez utóbbira már választ is kaptam: „A dobozon levő címke helyes, nincs tej a termékben. Weblapunkon csak néhány terméket tüntetünk fel. Ugyanazt a dobozt többféle típusú keksz csomagolására is használjuk. Elnézését kérjük a félreértésért.”
Mivel válasz csak 2 hónap múlva érkezett, és a keksz nagyon ínycsiklandó volt, ezért az eltelt 2 hónap alatt aprócska adagokban megettük, és szerencsére nem is okozott tüneteket.
E gyártóval azonban épp van egy negatív élményem, amelyet Jégvarázs Elzából Pöttyös Panni című cikkemben foglaltam össze.
Sok olyan termékkel találkozunk, amelyek címkéin nincsenek eléggé kifejtve az összetevők. Ez az allergiások számára nagy hátrány, így nem is merjük megvenni a terméket.
Vajon milyen fűszerek vannak ebben a májkrémben? A paprikaallergiások megehetik?
A zsemlemorzsát tipikusan megszáradt kenyér megdarálásával készítik. A címke alapján teljesen homályos, hogy az a bizonyos kenyér vajon tartalmazott-e tejet, szóját és egyebeket. Ki meri ezt megvenni? A dejó összetételét is jótékony homály fedi!
A margarin egy komplex termék. Azok számára, akik szorbinsavra vagy egyéb tartósítószerre allergiásak, létfontosságú tudni, hogy egy adott termékben felhasznált margarin tartalmazza-e ezt az allergént – s ez az infó gyakran hiányzik a címkéről. Örülhetünk, ha egyáltalán a margarin készítéséhez használt növény nevét feltüntetik.
Egyes termékekben megjelennek olyan összetevők, amelyekre a gyanútlan vásárló egyáltalán nem számít, így elfelejti elolvasni a címkét – holott, ha elolvasná, nem venné meg a terméket.
Ehhez hasonló saját tapasztalatom: bizonyos gyorsfagyasztott zöldségkeverékek – különösen a gyárilag fűszerezettekben – szokott laktóz lenni, erre is ügyelniük kell az arra érzékenyeknek.
Nemcsak élelmiszerben, hanem egyéb termékekben is találhatunk allergén összetevőket. Tudtátok, hogy fogkrémben is találhatunk tej- és tojásszármazékokat?
Az alábbi csokira rá van valami nyomtatva… csak megérteni nehéz. Vajon az első mondat mit jelenthet?
Egy lehetséges megoldás: a termék Facebook oldalán a gyártó a következőket írja egy hozzászólásban: „Fel kell tüntetnünk a csomagoláson mindenféle allergént, ez jogszabályi előírás. A csokoládé alapanyaga (belga) olyan helyen készül, ahol a gyártó ráírta a csomagolásra, hogy nyomokban tartalmazhat. Így mi is ráírtuk. A műhelyben nem történhet meg, hogy belekerüljön bármilyen allergén, hiszen mindenmentes előállító üzem vagyunk.” – tehát a csoki valószínűleg csak nyomokban tartalmazhatja a szóját, tejet, csak a magyar nyelvtan kifogott a címke tervezőjén.
A címkék begyűjtésében nagy segítségemre voltak az ételallergiásokat tömörítő Facebook csoport tagjai, köszönöm az értékes közreműködést mindenkinek!
Kedves Olvasóink, ha Nektek is van hasonló tapasztalatotok a címkékkel kapcsolatban, várjuk a Facebook oldalunkon kommentben vagy emailben az allergia.cafeblog@gmail.com címen.
Továbbá, ha van bármilyen személyes történeted, amit szeretnél megosztani, vagy csak kiírni magadból hogy jobban érezd magad, esetleg tapasztalatokkal, receptekkel segítenél ételallergiás/érzékeny sorstársaidon – várom a leveled az allergia.cafeblog@gmail.com -ra. Akár meg is jelenhet az oldalunkon az írásod!
Üdvözlettel: Lin és Noiro
