Az élelmiszerek címkéin nem mindig teljesen korrekt a tájékoztatás! Fontos lenne, hogy a gyártók megfelelően, korrekten használják a “tartalmazhat” felsorolást. Ehhez képest gyakran két véglettel találkozunk:
a) Nincs “tartalmazhat” felirat, mert nem kötelező használni. Egyre kevésbé írják rá a termékekre a “nyomokban” tájékoztatást. Ekkor az ember könnyelműen megveszi a terméket, és lehet tőle tünete. (Mi így jártunk a probiotikummal. A NÉBIH kivizsgálta, és valóban tartalmazott is tejet…) Akkor megbízhatóan mentes a termék, ha rá is van írva, jelölve van, hogy mitől mentes!
b) Sokan pedig minden allergént ráírnak, biztos, ami biztos. Sokszor felesleges aggodalmakat okoznak ezzel.
Az élelmiszerek címkézésével kapcsolatban olvasható cikksorozatunk 2. részében a legrémisztőbb és legtalányosabb kifejezéssel, a nyomokban tartalmazhat jelöléssel foglalkozunk. Cikksorozatunk első része itt olvasható arról, hogy egyáltalán milyen összetevőket kellene feltüntetni azokon a fránya címkéken.
Na de azért egyre többször megfelelő az alkalmazott címke.
Élelmiszer-ipari mérnök kollégánk magyarázatot ad:
Mindannyiunkban sokszor felmerült már kérdés, hogy vajon az élelmiszerek címkéjén olvasható „tejet, olajosmagvat, stb. (nyomokban) tartalmazhat” jelölések mit jelentenek
Ez magyarul annyit tesz, hogy a gyártó deklaráltan nem vállal garanciát arra, hogy a terméke esetleg nem esik-e áldozatául keresztszennyeződésnek. No de mi is az a keresztszennyeződés?
A KERESZTSZENNYEZŐDÉS röviden azt jelenti, hogy a termékbe a normál receptúrában nem szereplő anyagok, allergének kerülHETnek, ha éppen úgy jön ki a lépés. Tipikusan ezek lehetnek az okai:
- a gyártó illetve csomagoló gépsor belsejébe (netán adagolókanálra), formázáshoz használt gyúródeszkára, asztalra, szállítószalagra ragadt anyag (az előző tételből) belekeveredik az új tételbe
- a gyártó esetleg visszadolgoz a termékbe egy másik fajtából származó készterméket, félkészterméket
- a gyártó nem tud meggyőződni arról, hogy egyik-másik beszállítójánál nem fordul-e elő keresztszennyeződés
- a gyártó nem tudja biztosítani, hogy az allergén-mentes termék gyártása teljesen külön légtérben folyik, így esetleg allergén anyagok kerülhetnek a légtérből a termékbe
Népmese arról, hogyan kerül a mogyi a nem mogyorós drazsába
A magyarázathoz vegyünk például egy elképzelt, de a valós termelőüzemekhez nagyon hasonlóan működő mesebeli gyárat: a Bogoly Berti-féle Mindenízű Drazsét gyártó üzemet, és nézzük meg, hogy – a mesében – hogyan kerül nyomokban allergén az édességbe!
A drazsé gyártása során először kikeverik a drazsé belsejében levő masszát különféle alapanyagokból, majd ezt a masszát kis golyókká formázzák és egy másik gépben bevonják cukorral vagy csokival, azaz drazsírozzák. A Magyar Élelmiszerkönyv e fejezetében megtekinthető a drazsé szó definíciója.
(A drazsék gyártásáról itt látható egy általános videó – no nem Bogoly Bertiéktől, hanem egy másik zselédrazsét gyártó cégtől.)
Tételezzük fel, hogy a gyár egyik nap először tejcsokis-mogyorós (allergén!!!) drazsét szeretne gyártani, 1 tonnát, majd utána 1 tonna tej- és mogyorómentes málnaízű drazsét. A málnás termék csomagolásán szerepel, hogy tejet és mogyorót tartalmazHAT.
Ebben az esetben hogy zajlik a gyártás?
1.) A tejcsokis-mogyorós (allergén!!!) drazséval kezdünk.
A dolgozók kikevernek 1 tonna tejes-mogyorós késztermékhez szükséges masszát, összekeverik, bedarálják a gépen, formázzák a gépsoron, majd áttöltik a drazsírozó gépbe, ott felületkezelik. Végül csomagolják, és az 1 tonna készterméket a raktárba viszik. A gépsor belső falán visszamarad valamennyi tejes-mogyorós massza. Továbbá, mivel a keverőmesterünk némi ráhagyással dolgozott, lehetséges, hogy 1-2 kg feldolgozatlan massza megmarad, illetve 1-2 kg késztermék (talán alaki hibás, talán jó) is marad.
Mi lesz ezzel a maradékkal? Nemcsak mi, jó háziasszonyok nem dobunk ki semmit, hanem az üzemek sem: ezért ezzel a maradék pár kiló félkész- vagy késztermékkel kapcsolatban a mesebeli operatív vezető úgy dönt, hogy nem csomagolják be és nem dobják piacra, hanem visszadarálják és a következő gyártmány masszájába belekeverve használják fel, mivel a két tétel gyorsan követi egymást, és az első massza maradékának nincs ideje megromlani.
2.) Következik a málnaízű termék.
Ezek után a dolgozók kikeverik a következő termék, a málnás drazsé masszáját, hozzáadják az előző tételből megmaradt 1-2 deka vagy 1-2 vagy több kiló tejes-mogyorós, azaz allergéntartalmú masszát, szép homogénné elkeverik. A massza közben jól felszedi az előző gyártásból a gépben maradt tésztát is. Így kapunk tehát egy alapvetően málnaízú 1 tonnányi anyagot, melyben pár dekányi, netán pár kilónyi előző, allergén termék is rejlik. Ez a termék ízét, élvezhetőségét egyáltalán nem befolyásolja, ámde az allergiások számára nagy veszélyt rejt. Ha a gyártó előre tudja, hogy ők bizony ily módon újra szokták hasznosítani a félkésztermékeket, akkor a nyomdából eleve olyan csomagolóanyagot rendelnek, amelyre rányomtatják, hogy mely allergén anyagokat tartalmazHAT a termék. Mivel a fóliát nagyobb tételben rendelik meg, a gyártás pedig napról napra más kondíciókkal történik, ezért nem biztos, hogy a tartalmazHAT feliratú élelmiszer minden tétele egyformán tartalmazza az allergént: egyes tételekbe több allergént kevertek, más tételekbe pedig abszolút semmit.
A most elkészített drazsékat ugyanolyan módon felületkezelik, csomagolják, raktározzák. A vezetők nyugodtak, hiszen a terméken fel van tüntetve a “nyomokban tartalmazhat” varázsszó.
Összességében tehát a “nyomokban tartalmazhat” felirat semmiképpen nem jelenti azt, hogy az adott termék mindig ténylegesen tartalmazza az adott allergént. Ez mindig az adott napi gyártási kondícióktól, illetve az adott termékhez éppen felhasznált nyersanyagok tisztaságtól is függ. Azt jelenti, hogy ha esetleg tartalmazza, akkor a gyártó előre mossa kezeit.
Nekünk, vásárlóknak tudatosan kell fogyasztanunk ezeket a termékeket. Ha valaki anafilaxiás rohammal reagál egy bizonyos összetevőre, akkor bölcsebb elkerülnie az adott anyagot nyomokban tartalmazó termékeket. A nem anafilaxiás sorstársaink pedig egyénileg kalibrálják be, hogy az adott márkájú termék náluk szokott-e gondot okozni vagy nem, és milyen adagolásban, és ennek megfelelően kell vagy nem kell fogyasztaniuk.
Szumma szummárum: a címke sok mindent elmond, de nem bölcsebb nálunk. Cikkeinkkel segítséget szeretnénk nyújtani Kedves Olvasóinknak az egészségesebb élethez és a tudatosabb döntésekhez.
Ez a cikk az élelmiszerek címkézésével kapcsolatos cikksorozatunk második része. A további cikkekért kövesd Életmódunk – Egészség, diéta, allergia blogok – hitelesen Facebook oldalunkat!
Ha van személyes történeted, amit szeretnél megosztani, vagy csak kiírni magadból, hogy jobban érezd magad, esetleg tapasztalatokkal, receptekkel segítenél ételallergiás sorstársaidon – várom a leveled az allergia.cafeblog@gmail.com -ra!
Köszönettel: Noiro és Lin
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: