Ujjongva rohangálsz a boltban, amikor a kezedbe akad egy termék – olvasod a csomagolást, és nincs feltüntetve a “nyomokban tartalmazhat”-rész. Végre egy normál árú termék, amely nem tartalmaz a számodra tiltott összetevőből. Mennyien voltunk már így vele…
De tudjátok, mi az igazság? Az igazság kiábrándító.
Mindenki hazudik. Sőt, egyre többen. De minimum csúsztatnak.
A cégek egy része rutinból ráírja a nyomokban tejet, tojást, szóját, földimogyorót, glutént tartalmazhat – szöveget a terméke ismertetőjére. Így kivédi magát: ha valakinek gondja lenne az adott élelmiszerrel, hát ők szóltak. Sokszor nincs is köze ennek a listának a valósághoz. Legtöbbször nem tartalmaznak allergént ezek a termékek. Valamikor meg a megengedettnél is többet tartalmazhatnak. Lutri. Nem egyszer fordult már elő, hogy én is tartottam pl. olyan holland kakaóport a kezemben, amire angolul az volt írva, hogy más dióféléket tartalmazhat, magyarul meg felsorolták a fenti teljes litániát. Akkor mi az igazság? Ehetjük? Nem ehetjük?
Az orvos azt mondta, hogy nem ehetjük, ami “nyomokban tartalmaz”. Egy ideig én is a feliratokat böngésztem. És én is ujjongtam, ha valami “nem tartalmazott”. Azazhogy…
Egy bevállalós címke. Sokan ünnepelnek, mert nincs benne tej, nyomokban sem. Ennél a cégnél úgy döntöttek, ők nem ijesztgetik a népet a “tartalmazhat” dumával.
Nem kötelező feltüntetni, hogy egy termék az összetevőkön kívül milyen más veszélyforrást rejthet magában. A lehetséges keresztszennyeződésekről nem kötelező szólni, ez önkéntes!
Mit jelent ez?
Hiába találtak glutént a Szarvasi rizsliszben, forgalmazható még rizslisztként, és nem kell ráírni, hogy nyomokban mit tartalmaz. Igaz azt sem lehet ráírni, hogy gluténmentes. (Ezt le is húzták szépen a “megbukott” csomagokról.)
Ennél a cégnél nagyon korrektül közölték a valós allergén tartalmakat. Glutén és laktózmentes, szója nélkül készült, de szóját is használó üzemben. Köszönet!
Mi a biztonságos termék?
Elvileg az, amire konkrétan rá is írják, hogy MENTES: Pl. gluténmentes, tejfehérje mentes, laktózmentes, szójamentes (stb.). Persze csak akkor, amennyiben a gyártó betartja az összes szabályt, és tényleg nem szennyeződik a terméke például csomagolás során.
Egyébként… Tartalmazhat akár bármit nyomokban.
(Csak egy példa: Sajnos a nyers csirkehúst is festik sok helyen, még a termelői piacokon is kurkumával, hogy szép sárgás legyen – és így már ez az alapanyag is tartalmazhat bármit. Nem tudom, hogyan lehetünk igazán biztonságban. Várom már a gyógymódot az étel intoleranciákra, és allergiákra is. Olyan rossz kiszolgáltatottnak lenni!)
“Az élelmiszerek jelölésének alapvető célja, hogy pontos, valósághű tájékoztatást adjon a fogyasztónak az élelmiszer jellegéről, tulajdonságairól. A címkén található információ biztosítja a megfelelő választás lehetőségét, tudatos fogyasztói döntés meghozatalát a vásárlóknak.
Mit kell tartalmaznia a jelölésnek?
A Magyarországon forgalomba kerülő élelmiszerek szabályos csomagolásán az alábbiak vannak feltüntetve magyar nyelven:
- Termék megnevezése
- Tömege
- Összetevők (az összetevők csökkenő mennyisége szerint)
Egyetlen alapanyagból álló élelmiszer esetén, amelynek megnevezése a felhasznált anyaggal azonos (pl. tej) nem kötelező feltüntetni az összetevők listáját. Ez vonatkozik a sajt, vaj, savanyú tej- és tejszínkészítményekre is, amennyiben előállításukhoz a tej eredetű alapanyagokon, mikrobatenyészeteken, enzimeken és konyhasón kívül más anyagot nem használtak fel. Egyéb termékeknél valamennyi összetevőt fel kell sorolni tömeg szerinti csökkenő sorrendben. Amennyiben a termék allergén anyagot tartalmaz, a gyártónak fel kell tüntetnie a csomagoláson. Ha az allergén jelenléte esetleges, tehát a termékbe kerülése nem szándékos, a fogyasztó tájékoztatása önkéntes alapú, nem kötelező. (Pl: „A termék nyomokban földimogyorót tartalmazhat”)
- Fogyaszthatósági, vagy minőség-megőrzési idő
- Gyártó, vagy importőr cég neve és elérhetősége
- Származási ország
- Tápértékre vonatkozó információk
- Előállítási vagy termelési mód
- Tárolásra vonatkozó körülmények
Mi az Irányadó Napi Beviteli Érték?
…
Az a konklúzió, hogy ha tényleg biztos akarsz lenni abban, hogy nem lesz bajod egy terméktől, akkor válassz olyat, amire rá is van írva, hogy “mentes”, vagy “nem tartalmaz tejet, tejszármazékot” vagy “gluténmentes”… Egyébként… még a piacon a nyers hússal is megjárhatod. De ezt nem hiszem, hogy ki lehet védeni.
Ha tetszett amit itt láttál, és érdekelnek az allergiával és egyebekkel kapcsolatos írásaim, kérlek csatlakozz a Facebook oldalamhoz is, itt: Allergia Blog
Ha van személyes történeted amit szeretnél megosztani, vagy csak kiírni magadból, hogy jobban érezd magad, esetleg tapasztalatokkal, receptekkel segítenél ételallergiás sorstársaidon – várom a leveled az allergia.cafeblog@gmail.com -ra!
Köszönettel: Lin
Eg kis pontosítás, ugyanis ez így nem teljesen igaz:
“Mi a biztonságos termék?
Elvileg az, amire konkrétan rá is írják, hogy MENTES”
ugyanis azokra a termékekre, amelyek természetüknél fogva pl gluténmentesek, TILOS ráírni, hogy gluténmentes, mert ezzel túljelölöm, olyan érzést keltek a vevőben, hogy az én termékem más, mint a többi, holott azok is ugyanezt tudják. Pl, én kézműves csokit készítek. Mivel a csoki alapból gluténmentes, nem írhatom rá a GLUTÉNMENTES szócskát, mert ezzel piaci előnyt szereznék a többiekkel szemben. Csak arra szabad ráírni a GLUTÉNMENTES jelölést, ami alapból glutént tartalmazna, ha nem készülne speciális módon, pl a gluténmentes tészta, kenyér, stb