Bizony előfordulhat, hogy a vérteszt, és a bőrteszt is azt mondja, hogy a páciens ételallergiás, viszont az ételektől nincs tünete, vagy csak bizonyos formában tudja fogyasztani. Akkor viszont kár lenne kihagyni az étrendből!
Ételallergia esetén a legbiztonságosabb tesztelési módszer a terheléses teszt. Ekkor az allergénből először egy picit adnak a páciensnek, és ha a minimális mennyiségtől nincs baja, két óra múlva emelik a dózist, és ellenőrzik, hogy jönnek-e tünetek, és ha igen, akkor milyenek. Ha nincsenek szemmel látható, vagy durva tünetek, a dózist újra emelik. A legjobb helyeken dupla vak placebó teszttel végzik a vizsgálatot: az orvos és a páciense sem tudja: allergént, vagy placebót kóstolt? Csak a tünetekre figyelnek, majd borítékbontás után kiderül, hogy a pacebót (allergén-mentes, de hasonló állagú és ízű dolgot) vagy az allergént tartalmazó dolgot kapta-e az allergiás páciens. Ha a tünetek az allergén után jelentkeztek egyértelműen, akkor bizonyítható az allergia. Ilyenkor az orvos sem, a páciens sem befolyásolja sem tudatosan, sem tudtán kívül a teszt kimenetelét.
Ha az allergia nagyon erős, azonnali reakciót okozó, a kóstolásos teszt lehet veszélyes is, és nem is minden esetben ajánlott. Meglepő, de az IgE vérvételi teszt és a karcolásos teszten szereplő allergia érték nem mindig utal arra, hogy mennyire erősen allergiás valaki. Előfordul, hogy a páciens sütve ehet tejet, vagy tojást tartalmazó ételeket is panaszok nélkül, és az allergén bizonyos esetekben csak nyers formában okoz panaszokat. Ilyenkor kár lenne kihagyni a menüből az allergéneket, már csak azért is, mert kutatási eredmények alapján a sült formában fogyasztott, és panaszt nem okozó allergének segíthetik, hogy a páciens később nyersen is tudja tolerálni azokat.
De vajon érdemes-e, veszélyes-e próbálkozni, terheléses tesztet végezni?
Az allergén-komponens teszt segíthet ennek a kérdésnek az eldöntésében. A speciális allergén-komponens vizsgálatot Magyarországra először, idén szeptemberben a Synlab laboratórium hozta be, a beavatott immunológusok ajánlják. Ennek segítségével előre megjósolható, hogy okozhat-e egy allergén allergiás sokkot, durva allargiás tüneteket, vagy bizonyos formában (sütve, pirítva) fogyaszthatja-e a páciens az allergéneket. Sok embernél a tej és tojás főzve még okoz gondot, de süteménybe sütve nem. Magas hőmérsékleten átalakul az allergén fehérje-szerkezete, és kisebb eséllyel okoz panaszokat. (A legtöbb gyümölcs és zöldség allergiás így nyugodtan, tünetek nélkül fogyaszthat sült gyümölcsöket és zöldségeket, akár boltban kapható hőkezelt gyümölcsleveket is.)
Szakmai forrás az ételallergia diagnózisáról, kezeléséről angol nyelven ide kattintva érhető el.
Ha tetszett amit itt láttál, és érdekelnek az allergiával és egyebekkel kapcsolatos írásaim, kérlek csatlakozz a Facebook oldalamhoz is, itt: Allergia Blog
Ha van személyes történeted amit szeretnél megosztani, vagy csak kiírni magadból, hogy jobban érezd magad, esetleg tapasztalatokkal, receptekkel segítenél ételallergiás sorstársaidon – várom a leveled az allergia.cafeblog@gmail.com -ra!
Köszönettel: Lin
