Ha baba hasfájás miatt sír, sokat hány, puffad, nem növekszik, nem fejlődik a mozgása, vagy sebes a teste: a szülő tudja, érzi dianózis nélkül is: baj van! De talán nincs tisztában azzal, hogy a lisztérzékenység okozhat elmaradást a fejlődésben, akár a mozgás-, vagy szellemi fejlődésben, az autizmushoz is lehet köze, és az allergia pedig akár halállal – anafilaxiás sokkal is járhat. A baba hozzátáplálásakor nagyon körültekintőeknek kell lennünk, főleg, ha gyanús, hogy a picúr lisztérzékeny vagy allergiás lehet: ha a szülők lisztérzékenyek, vagy allergiásak, különösen oda kell figyelni már a legelső tünetekre is.
A legújabb ajánlások lebeszélik a szülőket arról, hogy a gyerek két éves koráig várjanak az allergének bevezetésével. Óvatosan fogalmaznak, talán az anyatejes táplálás mellett óvatosan bevezetett allergének gyakorlata megelőzheti a későbbi ételallergiák kialakulását. Tehát 4-6 hónapos korig kizárólag anyatejes táplálást javasolnak, utána pedig jöhet bármi, de csak óvatosan: először egy pici nyalintás, és ha nincs gond, akkor ehet az allergénből a baba kicsit többet – legyen az glutén, tej, tojás, dió, vagy akár mogyoró. A legújabb kutatás eredményei miatt legalábbis így ajánlják.
De szerintem ez részben tévedés: Az anyatejen keresztül kapott allergének is megedzik a gyermeket, és úgy gondolom, hogy nem attól lesz valaki allergiás, hogy a szülő túlféltette a gyermekét az allergénektől. Nem feltétlenül attól lesz cöliákiás (lisztérzékeny) a gyerek, hogy túl korán kezdett liszteset enni vagy akár túl későn. Az allergiáknak, és a lisztérzékenységnek is több oka lehet. A lisztérzékenységnek, és az allergiának is vannak örökletes okai. Allergia esetén a környezeti hatásokat, például a környezetszennyezést, az antibiotikumos kezeléseket is hibáztatják, illetve a nem hüvelyi szülést, és a nem anyatejjel történt táplálást is okolni szokták. Ettől függetlenül egyik tényező sem jelenti feltétlenül azt, hogy a gyermek biztosan allergiás lesz.
Császárral született, tápszert kapott, antibiotikummal kezelték, az anyja és apja is allergiás, nagyvárosban élnek, túl sokat tisztítják a lakást is… Ettől függetlenül nem biztos, hogy a baba is allergiás lesz! Csak a statisztika alapján több esélye van erre. Fotó: Freeimages
Arról nem szól a kutatás, hogy mit kell tenni, ha baj van, vagy ha eleve gyanús, hogy a baba ételallergiás. Ha már az anyatejen keresztül kapott allergének bajt okoztak nála (pl. ekcémát, hányást, puffadást, hasmenést), akkor különösen óvatosnak kell lennünk. Otthon van a picúr, nyilván nem a klinikán kezdik a hozzátáplálását, élete első kanál ételét nem életmentő felszerelések között kapja.
Ha azonnal rosszul lesz a kapott ételtől, bedagad, befullad, azonnal hívjon a szülő mentőt! A babáknál ritkán végeznek allergiateszteket, így a szülő vakrepülésben halad a hozzátáplálásban. Bármely allergén okozhat akár életveszélyes tüneteket is!
Az allergia tünetei legtöbbször azonnal jelentkeznek: befulladással, véres széklettel, hányással, erős hasgörcsökkel. Néha az anyatejen keresztül kapott allergének is tudnak erős allergiás tüneteket kiváltani. (A véres széklet, hasmenés, hányás -gyakori bukás, hasgörcsök gyakran allergia jelei lehetnek a kisbabáknál! Az anyatejen keresztül kaphat a baba az allergénekből, amit az anya elfogyaszt.) Lassabban kialakuló tünetek lehetnek az anyatejben található allergének miatt például a krónikus hasfájás, vagy akár az ekcéma is. Ha az anya teljesen kihagyja a problémát okozó allergéneket a saját étrendjéből, a baba tünetei is gyakran megszűnnek, és az anyatejes táplálás folytatható!
Gyakran a szakemberek sem tudják első ránézésre megállapítani, hogy mi a baj forrása. A bőrtünetek akár egy rossz minőségű, műszálas ruha, vagy erős mosószer miatt is kialakulnak, a bukásnak, hányásnak is sok oka lehet… A cöliákia (lisztérzékenység) lappangó, lassan kialakuló betegség, nem mindig egyértelmű, hogy a lassú fejlődés, vashiány, indokolatlanul romló fogak, akár szellemi, akár súlybeli elmaradás emiatt van. A legtipikusabb tünetek (gyakori hasmenés, puffadás, hasfájás) sok gyermeknél nincsenek is jelen, de ha jelentkeznek is, az orvosok is gyakran összekeverik egyéb betegség tüneteivel. Gyanús jel lehet az étvágytalanság is, illetve az, hogy hiába eszik eleget a gyerek, mégis elmarad a súlya, fejlődése a korosztályáétól. Az ételallergia, és a lisztérzékenység diagnózisa néha olyan lassú az állami egészségügyben, hogy ha a szülő nem vezeti be a megfelelő diétát időben, a gyermeke pár hónapon belül nagyon legyengülhet, lemaradhat a fejlődésben, krónikus betegségei alakulhatnak ki (pl. állandó légúti, bélrendszeri gyulladások, asztma). Megdöbbentő, de néha elég egy megfelelő diéta, és az összes – sokféle gyógyszerrel, hagyományosan állandó szteroidos kúrával kezelt betegségtől megszabadulhatunk. (Erről itt olvashatsz egy sokkoló példát: “A lisztérzékenység majdnem megölte a kisfiamat”.)
A háziorvosok is gyakran tüneti kezeléseket javasolnak ahelyett, hogy megfelelő szakorvoshoz küldenék a pácienseket. Étvágyjavítóként – kivizsgálás nélkül – Kreont, vagy Peritolt írnak fel, vagy akár homeopátiás (placebó), vagy vitaminos kezelést javasolnak, hogy megnyugodjon a szülő. A gyakori, és nem mindig indokolt antibiotikum adás pedig szintén hajlamosíthat az allergiák kialakulására. Hiba, ha minden banális betegségre, mely 5 napon belül alakult ki, antibiotikumot ír fel az orvos. Aki élete első éveiben akár minden hónapban antibiotikumos kezelést kap, sokkal inkább válhat allergiára hajlamossá.
Pedig egyszerű lehet a segítség: Vérvételből lehet allergiát, és lisztérzékenységet is szűrni, a speciális magánlaborokban nem is nagyon magas az ára. Míg állami klinikákon néha a finanszírozási probléma miatt nem is végeznek el minden kellő diagnosztikus vizsgálatot, és van, hogy két hónapot is kell várni a véreredményre, addig a szülő bizonytalanságban él… A magánlaborokban egy hét alatt megérkezik az eredmény, és gyorsan be lehet vezetni a tünetmentességhez fontos diétát.
(Gondolj csak bele: egy hét hasmenés mennyire le tudja gyengíteni az embert, és mi van, ha hasmenés, gyulladás a diagnózis végéig, akár hónapokig roncsolja a szervezetet? Kisgyerekek esetében ez még több tünetet vált ki, akár hosszú kórházban töltött heteket jelent… A lassú diagnózis miatt ennek senki sem szeretné kitenni a gyermekét – magát sem.)
Allergia, illetve lisztérzékenység gyanú esetén jó minél előbb egy megfelelően empatikus, és gyakorlattal rendelkező gasztroenterológushoz fordulunk, aki ajánl megfelelő, orvosilag bizonyított eredményű laborvizsgálatokat. (És tájékoztat a KIZÁRT “diagnosztikus” módszerekről: Biorezonancia, IgG vérvétel, haj analízis, reflexológia, írisz diagnosztika, auralátás nem alkalmazható allergia és lisztérzékenység diagnózisára!) A kellő laborvizsgálatokat pedig sokszor érdemes magunknak megfinanszírozni, ha gyors és részletes eredményt szeretnénk.
A babák, kisgyermekek esetében a laborvizsgálatok sokszor nem pontosak a fejletlen immunrendszer miatt. A tesztek eredményei IgA hiány miatt lehetnek fals negatívak lisztérzékenységi vérvételes tesztekkor. Vékonybél tükrözéssel tudják megállapítani, hogy a bélfal károsodott-e, a lisztérzékenység van-e a tünetek hátterében, vagy más betegség. Az IgE vérvételes teszt eredménye is lehet akár fals pozitív, de negatív is. Az orvosok gyakran egy diétás, és tünetmentesített időszak után kóstoltatásos teszttel állapítják meg, hogy okoznak-e az allergének tünetet a gyermeknek. Ez gyakran kórházi bentfekvéssel jár, a gyermek számára ismét kellemetlen tünetekkel, akár pár hét hiányzással az intézményekből… IgE mediált ételallergia esetén kockázatos kóstoltatásos (terheléses) tesztet végezni, mert a gyermek az allergéntől akár anafilaxiás sokkot is kaphat. De gyakran csak ezzel a teszttel tudják megállapítani, hogy pontosan mely élelmiszerfajták okozzák a problémát, mert mind a bőr karcolásos teszt, mind pedig a vérvételes teszt eredményei nem mutatták ki, mire kell ügyelni.
Annak érdekében, hogy a gyermeked ne kerüljön rossz egészségi állapotba, mindenképpen egy megfelelően beállított, a gyermek számára allergénmentes diétát kell elkezdeni, minél előbb!
Az cöliákia esetében egy életen át tartó gluténmentes (búza, rozs és árpamentes) életmódot kell folytatni.
Az ételallergia kinőhető, de veszélyes állapotot is okozhat. IgE mediált (azonnali reakciót okozó) allergia esetén a gyermek közelében mindig legyen életmentő szer (EpiPen, AnaPen – folyékony adrenalin tartalmú autoinjektor), mert bármikor kaphat akár anafilaxiás sokkot is, ha véletlenül számára allergént fogyaszt!
Ha tetszett amit itt láttál, és érdekelnek az allergiával és egyebekkel kapcsolatos írásaim, kérlek csatlakozz a Facebook oldalamhoz is, itt: Allergia Blog
Ha van személyes történeted amit szeretnél megosztani, vagy csak kiírni magadból, hogy jobban érezd magad, esetleg tapasztalatokkal, receptekkel segítenél ételallergiás sorstársaidon – várom a leveled az allergia.cafeblog@gmail.com -ra!
Köszönettel: Lin
