A Liebster Award igazából egy játékos díj. Ettől függetlenül hatalmas megtiszteltetésnek érzem, hogy elnyertem a bloggertársaimtól: Hárman is jelöltek rá: Gluténmentes Napló, Katarzis Blog, és Meddő vagyok, Anya leszek blog. Nagyon szépen köszönöm!
Mint ahogyan az elnevezésből sejthető, Németországból származik a díj. Játék, hiszen a bloggerek egymást díjazzák, a nekünk tetsző blogokat lehet jelölni, így kedvenc bloggerünk bemutatkozhat a nagyvilágnak. Azt hiszem, itt mindenki szabadon kiírhatja magát, és felszabadultan mesélhet akár a legbelsőbb gondolatairól is. Megjelenik a blogger a blog mögött. 🙂
Láncjáték. De a jobbik fajta.
Vándordíj, tehát kedves Nyertes, utaztasd tovább kedved és szíved szerint!
Ezek a játékszabályok. Magyarul ezt teheted, ha Te is díjazott lettél:
– Kell egy bejegyzést írni a díj elnyeréséről, és megírni kitől kapta, belinkelni a blogját
– 10 dolgot írni magáról, ami nem köztudott (titkos titkok!)
– válaszolni a jelölő által feltett 10 kérdésre
– megnevezni 5-10 jelöltet, és feltenni nekik 10 kérdést
Az eredetibbnek tűnő angol nyelvű definíciót ide kattintva olvashatod.
Íme rólam a “titkos titkok” – rész:
A kapott kérdésekre a válaszaim:
A Gluténmentes Napló blogtól ezeket a kérdéseket kaptam:
1. Ha megnyernéd a lottó ötöst, akkor… (folytasd a mondatot)
Ha megnyerném a lottó ötöst – persze remélhetőleg rekord nyereménnyel – akkor először is visszafizetném az adósságot, a hiteleket. Ezek nagyon nyomasztanak, és teljesen korlátoznak minden mozgásban. Valószínűleg Kanadába költöznék. A férjemet és a lányomat vinném. A férjemnek nyitnék egy nyomdaipari vállalkozást, mert ő ebben jó. Magamnak nyitnék egy fotóstúdiót. De ott helyben még elvégeznék egy fotós update-tanfolyamot, hogy a technikai újdonságokkal is teljesen tisztában legyek. Természetesen nem világvárost választanék magamnak, hanem egy kb. 200000 fős várost. Fontos szempont, hogy a városnak jó legyen az oktatási rendszere, a lányom is megtalálja a számításait ott.
2. Mi az az emberi tulajdonság, amit a legjobban utálsz?
Az erőszakos bigottságot. Ha valaki beszűkült, buta, és mindezt rád akarja erőszakolni, illetve a hétköznapokban alkalmazza a közeledben…
3. Mi az első gyerekkori emléked?
A nagymamám távoli kiskertjében játszom a dömperemmel.
4. Melyik volt életed legnehezebb szakasza?
A gyermekem születése után minden átalakult körülöttem. Az összes kapcsolatom átértékelődött, leginkább leépült.
5. Mit jelent számodra az a szó, hogy boldogság?
A hétköznapi csodák. Séta egy nyugodt helyen, a természetben. A lányommal. Vagy egyedül.
6. Ha bármit újra kezdhetnél az életedben, ha bármit másképp csinálhatnál, mi lenne az?
Talán már én sem lennék itthon – nem kötöttem volna az életemet ezer szállal ide.
7. Milyennek képzeled el az életedet 10 év múlva?
A lányom már elég nagy, önálló. Elég keresetem van ahhoz, hogy szabadabban éljek, és ne legyek kiszolgáltatva a világnak. Együtt mennénk különleges színházi darabokra, kulturális és zenei előadásokra.
8. Mi a fontosabb a házasságban (tartós kapcsolatban)? Szeretet vagy a szerelem vagy a szenvedély? Miért?
A szeretet. A szerelem és a szenvedély elmúlik. A szeretet és az egymás tisztelete örök.
9. Ha jönne egy Jó Tündér és azt mondaná teljesítené 3 kívánságodat, mi lenne az?
10. Te milyen embernek látod magadat?
Nem adom fel… Jobb lesz. Én akarom teljesíteni a jótündér helyett a kívánságaimat. Meg fogom valósítani az álmaimat.
A Katarzis Blog ezekkel a kérdésekkel ajándékozott meg:
1. Mi szerettél volna lenni gyerekkorodban?
Színész. Jártam is színjátszó körbe, évekig. Lass Bea – talán ismeritek – velem együtt volt ott. Ő TEHETSÉGES volt. Hiába voltam nagyobb gyerek, én felnéztem rá. Akkor találkoztam először igazi tehetséggel. Ő már akkor élte a szerepeket.
2. Az lettél? Vagy hasonló? Esetleg teljesen már vizekre eveztél?
Teljesen más. Rá kellett jönnöm, hogy nem vagyok egyedi, én nem tudom élni, amit játszom. Tudom a korlátaimat, sajnos. Csak élvezem az igazi tehetségeket.
3. A blogolás mennyire része a mindennapjaidnak?
A hobbim. Ez az egy kreatív tevékenységem van. A mindennapjaim része, de persze első a munka. Néha a hobbi. Van, amikor ki akarnak jönni a gondolatok. Néha nem szabok nekik gátat.
4. Szereted a szobanövényeket?
Szeretem. Ők is szeretnek engem. De a családom erősen pollenallergiás, így virágzó növény nincs a házban. Zöld növény meg azért nincs, mert a férjem nagyon utálja.
5. Szoktál politizálni?
Soha. Gyakorlatilag szerintem minden politikus lop-csal. Ugyanez a véleményem a különböző szakmapolitikákról is. Szerintem mindenütt csak az érdekek/önérdekek számítanak. Az igazi értékeket ez lerombolja.
6. Ki a strandra vagy be a múzeumba?
Be a múzeumba. Nem szeretem a strandokat. A múzeumban sem egy statikus kiállítás érdekelne, hanem megmozgató, interaktív, mai, nagyon igényes, ahol esetleg több művészeti forma is találkozik.
7. Milyen zenét hallgatsz a legszívesebben? Írhatsz akár kedvenc előadókat is.
Ritkán hallgatok zenét, mert nem hallom a gondolataim. Viszont ha hallgatok, nem szeretem háttérzajként hallgatni. Jazz, Blues, Rock and Roll jöhet. Vagy Christina Aguilera pár dala – hihetetlen hangja van a kiscsajnak! Amióta meghallottam, imádom Dionne Farrist.
8. Nézed valamelyik tévésorozatot?
Most nem. A Dr. House régebbi – első pár évada – nagyon tetszett. Amíg tárgyilagosak voltak, koncentráltak a páciens tüneteire, és a karakterek nem kommerszen voltak kiemelve, rengeteg apró finomság volt a játékukban. Ráadásul imádom a fanyar humort is. Keserűen fájdalmasan jó volt, amíg el nem rontották, és tömeggyártott “érzésbombává” nem alakították.
9. Melyik országban vagy konkrét városban élnél a legszívesebben?
Most a menekültválsággal kicsit változott. De Ausztria, Klagenfurt érdekelne. Ott éltem fél évig. Hihetetlen világ volt. Az utcán mosolyognak rád az emberek, köszönnek… Nyilván szerencsés a hipófehér bőröm és vöröses szőkés hajam. Iskolai tanítási gyakorlaton is voltam ott, az oktatási rendszerük abban a suliban – lenyűgöző. Álmom, hogy a lányom ilyen iskolába járhasson a magoltatós – gyakorlatiasságot mellőző magyar sulikkal ellentétben.
10. Szoktál elmenni otthonról mobiltelefon nélkül?
Soha. Mindig nálam van, és figyelek is rá – mi van, ha az oviból hívnak, hogy baj van?… Előfordult már, szerencsére nem allergiás roham miatt.
A Meddő Vagyok – Anya Leszek blogtól az alábbi kérdéseket kaptam. Most válaszolok ezekre is.
1. Mi volt a jeled az óvodában? Illett hozzád?
Szilva. Nem illett hozzám. Sosem voltam szilvarajongó. Jobban illett volna hozzám akár egy sapka. A sapikat szeretem.
2. Mit gondolsz, mi a szeretetnyelved? Mitől érzed magad szeretve?
A minőségi idő. Akkor érzem magam szeretve, ha valaki velem van. Tévénézés nélkül.
3. Mi gyermekkorod legszebb emléke?
Amikor gyermekszínészként a színpadon állhattam. Jó volt egy jó csapat tagja lenni.
4. Melyik a kedvenc évszakod, és miért?
A tavasz. Mindig gyönyörködöm az ébredező természetben. Hihetetlen, ahogy a kopárságból milliónyi virág lesz egyszerre.
5. Ha egy hónapig egy másik korban és kultúrában kéne élned, mit választanál?
Szerintem régen se volt jobb. Sőt. Talán az ókori Görögország… Megnéztem volna.
6. Mit jelent számodra nőnek lenni?
A nőiséggel jár szerintem a kevesebb pénz, kevesebb lehetőség, hátrányos helyzet, kiszolgáltatottság, lehetetlen elvárások, muszáj mindig egyensúlyozni. Emellett muszáj szépnek lenni, mert a nők között is kinézik az embert, ha nem felel meg a kor ideáljának. Az anyaság vigaszt nyújt, értelmet nyer az egész.
7. Hová utaznál el legszívesebben?
Most egy USA körutazásra mennék szívesen.
8. Most indulunk, egy bőröndöt vihetsz magaddal, mit raksz bele?
Fényképezőgépet, töltőt, telefont, sok-sok pénzt, pár ruhát, alapvető tisztálkodáshoz eszközöket.
9. Miben szeretnél fejlődni?
Szeretném jobban érvényesíteni az érdekeimet.
10. Mi a kedvenc filmed és könyved?
Filmben a Galaxis útikalauz stopposoknak volt a kedvencem. Könyvben is fantasztikus. De az Asimov Alapítvány sorozat is lenyűgözött – ezt csak olvastam. De azt hiszem a Galaxis útikalauz stopposoknak humorát nem múlja felül semmi.
A legtöbb általam imádott blog már megnyerte a díjat, így nem tudok tízet jelölni.
Jelöltjeim:
Második feleség: Én is második feleség vagyok. Iszom a szavait. Élvezem a stílusát. Nagyszerű tanácsokat ad.
Tanárnő: Szeretem az írásaid. Színes, okos, érdekfeszítő. Örülnék, ha írnál magadról. Persze, ha kedved van!
Napi Whistler Imádtam, amikor a régi Cafeblogon minden nap olvasgathattam – ahogy ott megjelent, a nap fénypontja volt minden bejegyzésed. Vidáman kezdődött a napom, alig vártam, hogy megkapjam az arcomba a napi Whistlert. Most is jó, csak más.
