Sokan megdöbbentek azon, hogy a menekültek (vagy bevándorlók/migránsok – ahogy nevezzük) miért nem fogadták el a nem sertéshúst tartalmazó ételeket. Hiszen figyeltünk rájuk, tudjuk, hogy az iszlám szabályai szerint nem ehetnek sertéshúst, nem ihatnak alkoholt. Nem elég éhesek? “Minek kényeskednek?” Megmagyarázom.
Az iszlám szigorúan előírja a hívők étkezési szabályait is. A sertéshús tiltott, de más vallású által elkészített, nem megfelelően vágott és feldolgozott egyéb állatok húsát sem fogyaszthatják. Magyaroszágon is a kultúra egyik legfontosabb eleme az étkezés, más országban miért lenne másképp? Aki abban nő föl, hogy sertéshúst, más vallású által elkészített ételeket nem ehet, e szerint él, szigorú szabályokat tart be kicsi gyermekkora óta, nem fog változtatni a szokásain akkor sem, ha pár hetes vagy hónapos útra kel idegen kultúrájú vidékre. (Diétázóként tudom: Nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni az étkezési szokásokat akkor sem, ha nem a szigorú vallási előírások miatt diétázunk.) Nem lehet azonnal elfelejteni a belénk ivódott dolgokat.
Fotó forrása: Adatlistázó – a képre kattintva betöltődik a forrás!
Gondolj csak bele, pedig nem is vallásos dolog: Ha Ázsiába mész, valószínűleg kiakadsz a kutyahús-fogyasztáson, vagy azon, hogy örömmel megeszik a sáskákat roston. Pedig még csak nem is a vallásodról, hitedről van szó.
Egy nem tisztán elkészített (netalántán sertéshúsos) konzerv, vagy nem Allah nevében elkészített szendvics (ami esetleg tartalmaz sertésszármazékot tartalmazó margarint is) hasonló ellenérzéseket válthat ki a muzulmán emberekből.
Nem fogyókúráznak, de csak ezeket kérik… Fotó: Freeimages
Ha úgy gondolod, hogy enni adnál egy muzulmán embertársadnak, akkor a legjobban teszed, ha gyümölcsöket adsz: dinnyét, fügét, szőlőt. A vallásuk a tejet is jónak tartja, de ivásra a vizet ajánlja leginkább.
(Erről ide kattintva olvashatsz többet.)
Hogy kicsit többet tudj a kultúrájukról, egy szerintem nagyon jó vallási étkezési szokásokat összefoglaló gasztronómiai oldalról idézem Tusor András írását (Gasztronómia, 4. fejezet). (Teljes írás ide kattintva olvasható, itt nem csak az iszlám étkezési szokásokról írnak, hanem más vallásokéról is.)
“Az ételt Isten egyik legnagyobb áldásának tartják. Az előírások biztatnak a “megengedett” és a “jó” ételek élvezetére, míg óva intenek a “tilosak” és a “tisztátalanok” fogyasztásától.
Tilos a sertés húsa vagy bármely része, a vaddisznó, a vér, az elhullott állatok húsa, pogány istenségnek áldozott vagy pogány istenség nevében leölt állatok húsa. Tilos minden alkoholos, részegséget okozó ital. Tilos vadászni a zarándoklat idején, amikor a hívők felszentelt állapotban vannak, megengedett viszont a tengeren a halászat.
A Korán 5. szúrájában a következő sorokat olvashatjuk:
“A bor, a szerencsejáték………a sátán förtelmes műve. Kerüljétek azt. A sátán a bor és a szerencsejátékok által csupán ellenségeskedést és gyűlölséget akar szítani közöttetek.” A bort még ételek készítésére sem használják.
A megengedett állatok levágását is előírások szabják meg: isten nevének említésével kell az állat nyaki ütőerét elvágni, majd kivéreztetni. Az iszlám országokban vannak olyan húsboltok, ahol a vallás előírásainak megfelelően levágott állatok húsát árulják.
Az iszlám naptár holdéveket számlál, az év tizenkét hónapból áll. A kilencedikben – kb. a mi időszámításunk szerinti szeptemberre esik – veszi kezdetét a nagyböjt a ramadán. Egyes észak-afrikai iszlám országokban tüzérségi sortűz jelzi a ramadán kezdetét, és minden nap ágyúlövés jelzi a böjt végét. A böjt igen szigorú: napleltétől napnyugtáig sem enni, sem fürödni nem szabad, az igaz hívő muszlim napközben még a nyálát sem nyeli le. Éjszaka ilyenkor nyitva vannak a boltok, a piactér zsúfolásig megtelik, az emberek annyit esznek és isznak amennyit tudnak, mert napkeltétől újrakezdődik a böjt. A ramadan hónap végén, a tizedik hónap első napján ünnepséggel és hatalmas lakomával ér véget a böjt. Az ünnepet Aid-el Kebirnek Kis-Bayram, Kis ünnepnek nevezi /a keresztényeknél szokásos nagyszombati lakomához hasonlító/. Azok a muszlinok, akik megfelelő lakás híján nem ünnepelhetnek otthon, kávéházakban gyűlnek össze. A tizenkettedik holdhónap első, hetedik és kilencedik napjai szintén ünnepnapok, ez a Nagy Bayram. Az ünnepi lakomákra általában pénteken kerül sor. Az iszlám országokban a nálunk megszokott vasárnap helyett péntek az ünnepnap.
Minden esemény – vallási ünnep, lakodalom, körülmetélés – , megkövetel egy bizonyos ételt vagy akár egy sor ételkülönlegességet is.
Az étkezés tizenkét alapszabályát Haszan, Mohamed próféta unokája foglalta össze:
- Tudnod kell, hogy az ételt Isten adta neked!
- Elégedj meg avval, amit neked adott!
- Mielőtt hozzáfognál az evéshez mondd: “biszmilláh” /Isten nevében/!
- Étkezés után mondd: “alhamolulilláh” /Istennek hála/!
- Étkezés előtt moss kezet!
- Az asztal baloldalán foglalj helyet!
- Jobb kezed három ujjával egyél!
- Ha befejezted az evést, nyald meg az ujjaidat!
- Egyél a közvetlenül előtted lévő tálból, annak is a feléd eső részéből!
- Végy kis falatokat!
- Jól rágd meg az ételt!
- Ne bámuld a veled együtt étkezőket!”
Ezeken az oldalakon még olvashatsz az iszlám étkezési szabályokról:
Food and Wine oldalon a húsfogyasztási szokásokról
Terebess Ázsia Lexikon – az iszlám étkezési szokásokról
Food and Wine oldalon a “jó” ételekről
Ha tetszett amit itt láttál, és érdekelnek az allergiával és egyebekkel kapcsolatos írásaim, kérlek csatlakozz a Facebook oldalamhoz is, itt: Allergia Blog
Ha van személyes történeted amit szeretnél megosztani, vagy csak kiírni magadból, hogy jobban érezd magad, esetleg tapasztalatokkal, receptekkel segítenél ételallergiás sorstársaidon – várom a leveled az allergia.cafeblog@gmail.com -ra!
Köszönettel: Lin
Nem voltam ott, nem tudom. De Röszkén nincs Meki, és ott is ez volt a helyzet, nem? Az utcán segíteni akaró emberektől is csak gyümölcsöt fogadtak el, úgy tudom. De gondolom ott se mindenki mély muszlim hívő, és nem is mindenki a mekiben evett. Nem lehet általánosítani, úgy gondolom.
Egen…A Mekis hamburger az meg az istenüktől való. 😀 Na mindegy.
A kedvedért belinkeltem oda egy erről szóló írásom.
Mert nem erről szól a cikk, ez csak egy példa, gondolom nem kell túlmagyarázni.
“…Ha Ázsiába mész, valószínűleg kiakadsz a kutyahús-fogyasztáson…”
kutass többet a témában vagy bele se vedd a cikkbe, mert NEM egész Ázsiában fogyasztanak kutyát!