A legtöbb szülő csak az általános dolgok miatt aggódik évkezdéskor – milyen lesz a gondozónéni, óvónéni, a tanárnéni, az új életritmus. Az allergiás, speciális diétás gyerekek szülei extra stresszben élnek, főleg, ha a gyermek először lépi át egy intézmény kapuját. Vajon az ott dolgozók megértik, hogy az allergia / cöliákia / egyéb diétát követelő egészségügyi állapot nem múló szeszély, a diétát nem divat miatt muszáj tartani? Tudják majd, hogy mit kell tenni, ha baj van?
Amerikában nem csak hogy megértik, de talán túl is alkalmazzák a szabályokat. Van olyan iskola, ahová egyáltalán nem szabad például földimogyorót bevinni, a legtöbb helyen pedig van “mentes” – külön asztal az étkezőn belül. A nem diétázó gyermekek szülei talán jogosan háborognak, hogy az ő gyereküknek miért kell szigorúan alkalmazkodni a szabályokhoz, amikor az ő gyermekük bárhol, bármit ehetne?
Amerikai eset: Az egyik iskolában szintén nagyon ismerik az allergiások étkeztetési szabályait, és a kockázatokat is felmérték. Mégis hatalmas túlkapással kezelték le az egyik allergiás kisfiú esetét. Ebédkor külön ültették a többiektől, hogy véletlenül se érintkezzen allergénnel. Az anyuka, amikor belesett az iskola kerítésén ebédidőben, döbbenetes látvány fogadta. A gyermekét gyakorlatilag szegregálták.
A szülő, és rengeteg más érintett szülő is felháborodott ezen. Azt jogosnak tartották, hogy az étkezőn belül legyen “mentes” asztal, viszont azt nem, hogy az allergiás gyereket ennyire elkülönítsék a többiektől, kirekesztve, hátrányosan megkülönböztetve étkezzen, mintha fertőző beteg lenne. Mindezt az iskola első napján, első osztályosként megélni egy életre szóló negatív élmény, ráadásul a csoportba való beilleszkedést is kizárja.
A szülő panaszt tett az iskolában, másnap a gyermek már nem egyedül ült ennél az asztalnál. Sajnos mégsem happy end a történet vége: Mivel a saját osztályából senki sem akart mellé ülni ennyire elkülönülten – ami érthető is – a tanár egy felsőévest jelölt ki, akinek kötelező volt a kinti asztalnál enni a sráccal…
Nyilvánvalóan nem jó megoldás, ha nem ehet a többiekkel közösen egy gyermek. Természetesen az sem megfelelő, ha nem figyelnek oda rá, beül a többiek közé óvatlanul, és akár durva, azonnali allergiás reakciója lehet azoktól a morzsáktól is, amiket a többiek szétszórnak véletlenül… Egy kis dió, egy tejmaszat is jelenthet problémát, az pedig külön gond, ha véletlenül allergént tartalmazó ételt tálalnak fel a gyermeknek, mert nem ismerik fel az új helyen, nem biztosak benne, hogy “ő az az allergiás”. Pedig ezt tudni kellene, nem csak a saját óvónőnek / osztályfőnöknek, hanem minden alkalmazottnak is, aki részt vehet az étkeztetésben.
A szülő mindenkinek hosszasan magyarázhat…
Allergiásoknak külön étkezést kell biztosítani az intézményekben. Már 2015 szeptembertől érvényben van a rendelet, mely szerint napi háromszori étkezést kellene kapniuk a különleges, összetett diétát folytatóknak is. Viszont Magyarországon sok helyen az ételt beszállító cégek mégsem tudják ezt vállalni. Egyre több az allergiás, komplex diétát folytató gyermek, akiknek személyre szabottan kellene menüsorokat alkotni. (Például: Ha csak tejmentes diétára van valakinek szüksége, akkor miért préselik bele a tej- tojás- gluténmentesen evők extra szigorú diétájába? Ha valaki az átlagosnál több dologra allergiás, fűszerekre is, azt hogyan tudják megoldani?)
Ha az ételeket beszállító cég el is vállalja a diétás étkeztetést, vajon mennyire megbízható ez, mennyire tartják be pontosan, tévesztés-mentesen? Mennyire változatos, tápanyagban gazdag ez az étrend? Jogos kérdések. Mindenhol emberek dolgoznak, és nem feltétlenül egyértelmű, hogy például egy borsóallergiás gyermek nem ehet finomfőzeléket, mely borsót tartalmaz… A tápanyagtartalommal is van gond szerintem: a tej- tojás – gluténmentes menükből leggyakrabban szimplán kihagyják a tejet, tojást, lisztet, krumplival sűrítenek, de nem pótolják vissza drága egyéb bioboltokban kapható termékekkel a kiesett élményt, a kiesett tápanyagokat sem. Reform összetevőket, de akár az egyszerű kölest sem láttam hogy használtak volna bárhol is. A központosított étkeztetés esetében a cél az olcsó, gyors, szabályoknak megfelelő menüsor kialakítása. A normál menüknél a kalciumtartalom szabályzatban meghatározott, a (tej)mentes menük esetében erre például senki sem figyel.
A szülő a megengedőbb intézményekbe vihet be a gyermekének saját ételt, még reggel – egész napra. Nem minden óvoda / iskola engedi ezt meg. Pedig az nem megoldás, ha éhezik a gyerek, vagy ha nem biztonságos a közétkeztetés számára. Természetesen szakorvosi igazolással kell alátámasztani a speciális diéta létjogosultságát. Hozzáállás kérdése, de annyit tényleg megtehetne az intézmény, ha orvosilag igazolt a pontos, tévesztésmentes diéta szükségessége, reggeltől hűtőben tárolnák a szülő által bevitt ételeket, és ebédkor megmelegítenék a gyermeknek mentes menüt.
Nyilván jogos a problémázás az intézmények részéről, mivel ez az eljárás más szabályokba ütközik: hiszen a külsős menüt külön hűtőben, külön konyhában kellene tárolni, külön mikróban kellene melegíteni is. De az nem megoldás, hogy a gyermek menjen haza minden étkezéskor. (Pár intézmény – bőlcsőde, óvoda – eddig úgy vállalt be csak allergiás gyereket, hogy reggeli után vihette be a szülő, és ebédig maradhatott az intézményben. Nyilván emellett semmilyen munkát nem vállalhat az egyik rokon.)
Bölcsődébe jelentkezésünkkor csak említettem, hogy a gyermekünk ételallergiás, és azonnal lehúztak a jelentkezési lapról. Negatív diszkrimináció… Bizonyos intézmények ezek szerint önhatalmúlag dönthetnek úgy, hogy nem akarnak szuttyogni a speciális diétát folytató gyermekek étkeztetésével. “Nem tudunk annyi gyerekre odafigyelni!” Sértő, diszkriminatív, viszont annyiban igaz, hogy legalább a gyermek biztonságban van, ha nem jár közösségbe, biztosan nem lesz “baleset”. Nekünk megoldást jelentett egy családi napközi – de ott is csak a sokadik helyen vállalták el, hogy külön ételeket kapjon. És ott sem ültették külön asztalhoz, valóban csak szerencse kérdése volt, hogy történik-e baj. (A bölcsődés korú gyerekek nem igazán figyelnek oda, hogy a másik mást eszik… A lányom szájába egy kislány majdnem belenyomta kedvességből a kakaós cumisüvegét. Csak örülhetek, hogy a gyermekem ennyire neofób volt – félt az ételektől, hogy azonnal kiütötte a társa kezéből az “életveszélyes” cumisüveget.)
Ő ehet, de TE NEM!!!!
Szerintem a jó megoldás az, ha az intézményeknek lenne megfelelően, szakértőkkel kialakított allergiás étkeztetési protokolljuk, illetve vészhelyzet-kezelési tervük is. Természetesen nem csak a szülő dolga lenne, hogy tájékoztassa az intézményt, az összes osztálytársat a gyermeke pontos állapotáról, hanem az óvónőknek, és az osztályfőnököknek kellene ezt jól lekommunikálniuk.
Az ünnepek esetére pedig fantasztikus lenne, ha az allergiás és diétázó gyermekek sem maradnának ki a közös örömekből, hanem a szülői közösség tájékoztatna előre az alkalmakról, és “mentes” édességet vihetne be az “allergiás” szülő. Bár olyat is hallottam, hogy egy közösség annyira összetartó és jó volt, hogy az ünnepeltek eleve mentes tortát vittek be, hogy tényleg mindenkit megkínálhassanak. Csodálatos lenne…
Allergiás gyermekednek vészhelyzet kezelésére ez segíthet még, ha kitöltitek:
ALLERGIÁSOKNAK: Tájékoztató dokumentum vészhelyzetre szükséges információkkal és adatokkal
Pályázaton indulok ezen írásommal, ide kattintva olvashatsz még pályaműveket
A további cikkekért kövesd Allergia Blog Facebook oldalunkat!
Ha van személyes történeted, amit szeretnél megosztani, vagy csak kiírni magadból hogy jobban érezd magad, esetleg tapasztalatokkal, receptekkel segítenél ételallergiás/érzékeny sorstársaidon – várom a leveled az allergia.cafeblog@gmail.com -ra. Akár meg is jelenhet az oldalunkon az írásod!
Köszönettel: Lin
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: