Nemrégiben jelent meg egy cikk a kínai kutyafogyasztásról: Jülin városában különleges gasztronómiai fogásokkal “fűszerezett” fesztivál kezdődött, melyen hagyományosan legalább tízezer kutyát sütnek meg. Általában licsivel és töménnyel szolgálják fel az ínyencséget. (A gond igazából azzal van, hogy vannak éttermek, ahol a törvényi szabályozás ellenére nem garantált a hús származási helye, csak úgy befogják az állatokat az utcáról – talán ezért a kutyahúst előszeretettel fogyasztó helyeken magasabb a veszettségben meghaltak száma is.) A kutyaevés ellen világméretű mozgalom indult. Természetesen nem a kínaiak tiltakoznak. A nemzetközi nyomásnak eleget téve a kínai hatóságok igyekeznek betartatni azt, hogy csak tenyésztőktől, biztonságos helyről lehessen beszerezni a kutyahúst.
Az európaiak többsége persze sikítana! Azonnal betiltatná az “ember legjobb barátjának” fogyasztását.
Európában rengeteg dolog számít “ehetetlennek” azok közül az alapanyagok közül, amiket Kína sok tartományában akár hétköznapokon is fogyasztanak.
Hétköznapi nasi. Fehérjedús.
Számomra a hús hús. A sertések is intelligens állatok, a polipok is bizonyítottan azok. Miért teszünk hát különbséget? A kutya az ember legjobb barátja? Kínában – és sok más országban pedig a “kutya” szitokszónak számít. Nem imádják a tündibündi kutyusokat!
Bárányok. Megsütnéd simán, nem?
Fotó: Freeimages
Nem is olyan régen még vegetáriánus voltam, mert tiszteltem minden életet. Úgy tartottam, hogy nincs jogom ahhoz, hogy miattam öljenek le egy állatot – legyen az hal, nyúl, csirke, tehén, kisbárány, disznó, vagy akár kutya. Miattam ne haljon meg egy állat se.
Miért más? A különbség csak kulturális.
Fotó: Freeimages
Aztán meg kellett tanulnom a leckét. Nem lehettem többé vega. A sors fintora. A kislányom szinte csak azokra a dolgokra nem allergiás, amelyeket egyáltalán nem fogyasztottam terhességem alatt. Például nem ettem epret, málnát mert alap allergén hírében állnak, illetve húsokat sem ettem… Mindezt most nyugodtan eheti a kislányom. Viszont rengeteg tejet ittam, tojást ettem, olajos magvakat, mákot is elég sokat, hiszen nagyon egészséges – ezekre erősen allergiás lett. Mielőtt összefüggést vélnél felfedezni a kettő között, megsúgom, hogy a jelenség csupán a véletlen játéka. Nincs összefüggés. Az anyai diéta NEM okoz allergiát.
Most, hogy családostul feladni kényszerültünk a lakto-ovo vegetáriánus életmódunkat, szinte húst eszünk hússal. Nem szeretem. Nem jó érzés. Szeretem az állatokat. De nem megenni. Egész komolyan úgy érzem, hogy ennyi erővel kutyát is ehetnék. Persze nem a Te házi kedvencedet, hanem gondolom azokat, amelyeket úgy tartják, nevelik, mint mondjuk a csirkéket, kacsákat, disznókat – amelyek közül akár Te is minden nap nyugodt szívvel csemegézel.
A kutya nem nagyon különleges. Nem különlegesebb, mint ez a hihetetlen okos malac, vagy az alul a videóban bemutatott polip, mely megfigyelés alapján tanul el trükköt a másik poliptól.
Nos, megennéd Moritzot, az okos malacot, aki a helyére tudja illeszteni a megfelelő formákat?
És mit szólsz ehez a kiváló tengeri herkentyűhöz? A polipkoma megfigyelte, hogy a másik polip hogy nyitja ki a dobozkát, melyben a fincsi rák figyel. Csak nézte. Aztán elkerítették, és ő maga azonnal megismételte a trükköt. Megtanulta annyiból, hogy csak bámulta a társát! Egy kis polipot vacsira?…
Ha tetszett amit itt láttál, és érdekelnek az allergiával és egyebekkel kapcsolatos írásaim, kérlek csatlakozz a Facebook oldalamhoz is, itt: Allergia Blog
Ha van személyes történeted amit szeretnél megosztani, vagy csak kiírni magadból, hogy jobban érezd magad, esetleg tapasztalatokkal, receptekkel segítenél ételallergiás sorstársaidon – várom a leveled az allergia.cafeblog@gmail.com -ra!
Köszönettel: Lin
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: