Ételallergia: Csak ezek a tesztek bizonyítottak!

Ételallergia diagnózisa és bizonyított tesztek

A feltételezett ételallergiákat mindig elemezni, diagnosztizálni kell, és csak képzett profi orvos kezelheti (pl. gasztroenterológus szakorvos). A háziorvos beutal gasztroenterológushoz panasz esetén. 

Sose diagnosztizáld magad egyedül. Az öndiagnózis sokszor szükségtelen diétát von maga után, melyben a tápanyagtartalom nem megfelelő. Ez leginkább gyermekek esetében veszélyes. Rengeteg ember hiszi, hogy ételallergiás, miközben más típusú zavara van (pl. felszívódási zavar, étel intolerancia) – és a kezelés ebben az esetben különböző lehet.

Rengeteg teszt nem bizonyított, és ellentmondásos eredményű, nem diagnosztizálja hatékonyan az ételallergiákat. Több teszt még növeli is az allergiás reakció kockázatát!

Az amerikai standardok alapján a gasztroenterológus kikérdezi az kórelőzményeket, feltesz kérdéseket, hogy meghatározza, valóban allergia okozhatja-e a tüneteket, és körbehatárolja, mely ételféleségekkel lehet gond, és fizikális vizsgálatot is végez.

Magyarországon az orvosok – véleményem és tapasztalataim szerint – rendkívül keveset kommunikálnak a betegekkel, azonnal elküldik a tesztekre. Tesztek után szintén hiányzik a kommunikáció, és gyakran előfordul, hogy a betegek részletes tájékoztatás nélkül, magukra hagyatkozva hagyják el a szakorvosi rendelőt. Viszont ekkor sem lenne szabad természetgyógyászhoz, vagy sokat ígérő “segítséghez” fordulni, hiszen gyakran fölösleges diétát írnak elő, és nem mutatják ki a valós allergiát – ilyen például a biorezonancia – VEGA teszt. Akár veszélyes állapotok is kialakulhatnak!)

A beteggel történt beszélgetés, és a kórelőzmény áttanulmányozása után a gasztroenterológus teszteket írhat elő, amelyek segítenek az ételallergia meghatározásában. Ezek a tesztek önmagukban nem mindig adnak tiszta, 100%-os  választ, az orvosnak kell összevetnie a teszteredményeket és a kórelőzményt, hogy diagnózist állíthasson fel.

De ne felejtsük el: Magyarországon vagyunk, nem Dr. House az orvosunk. A vérvételes tesztek drágák, és a klinikák nem mindig tudják kiszorítani mindet a szűkös finanszírozási keretéből. A vérvételes teszteket nem mindenütt, nem minden páciensnél alkalmazzák. Pedig megérné, mert ez az egyik legkockázatmentesebb szűrési módszer.

 Félévente elvégzik az ételkóstolásos tesztet a legtöbb gyereknél. Viszont azért, hogy a gyereket befektessék, és úgy végezzenek ételkóstolási tesztet, a klinika kap finanszírozást, és az ágyszám-kihasználtsága is rendben lesz. Viszont abban az esetben, ha a bőrteszt, illetve a kórelőzmény is allergiát támaszt alá, nem muszáj belemenni abba, hogy a gyerek “ételpróbán” vegyen részt. Volt már rá példa, hogy a körültekintés hiánya miatt súlyos állapotba került valaki. Kedves szülők, a veszélyesnek ítélt tesztekre lehet nemet is mondani. 

Ezek a tesztek diagnosztizálják az ételallergiát:

– Bőr karcolásos teszt

– Vérvétel (Csak specifikus IgE teszt, az IgG vérvételes teszt eredménye félrevezető lehet, csak az ételintoleranciára ad “tippeket”. Egészséges embernek is lehet bizonyos tápanyagokra emelkedett IgG szintje.)

– Orális kihívás (kóstolási próba)

– Próba elválasztó diéta 

Ezen tesztek mindegyike bizonyított diagnosztikus módszer. A kórelőzménytől és a kezdeti teszteredményektől függően szükség lehet több tesztelési módszerre is, diagnózis megállapítása előtt.