Nemrég találkoztam a Menteskonyha blog fantasztikus írásával. Nagyszerűen összeszedte, hogy mi az, ami kiakasztja az ételallergiásokat. Jó, ha beszéd előtt meggondolod, mit is szeretnél mondani, tanácsolni vagy kérdezni.
Hasonló cipőben járókat megkérdeztem a dologról, amellett, hogy igaznak találták, fájdalmas személyes történetek is kibontakoztak. Sőt, ami még engem is meglepett – eljutottunk a gyermekbántalmazásig.
U.i.: Ugye tudjátok, ha diagnosztizáltan is ételallergiás egy gyermek, és mégis olyan ételt kap a szüleitől, rokonoktól, amelytől folyamatosan tünetei vannak, gyermekbántalmazásnak, elhanyagolásnak és veszélyeztetésnek minősül? Döbbenetes, de kiderült: sok rokon figyelmen kívül hagyja a szülők figyelmeztetését, és titokban eteti meg a gyerekeket a gyermek számára allergénekkel! Az ételallergia és intolerancia nem vicc!
Ha figyelmes szeretnél lenni, ezeket ne mondd egy ételallergiásnak! (Forrás: itt.)
Szeretné, csak nem eheti, ezért kerüli.
Kis mennyiségű allergén is ugyanúgy árt, akár halálos is lehet az arra érzékenyeknek.
Sajnos a táplálékérzékenység nem olyan, mint a nátha, hogy 7 nap alatt elmúlik. A lisztérzékenyek diétája például egy életen át tart. Az ételallergiások teljesen normálisan étkeznek, csak kerülnek bizonyos élelmiszereket.
Bár a folyamatos stressz sokat ronthat valakinek az állapotán, nem a stressz miatt alakul ki a táplálék-érzékenység, inkább genetikai és egyéb okai vannak.
Aki betartja a diétát és fegyelmezetten kezeli az érzékenységét, az gyakran jobban táplálkozik, mint mások, mivel sokkal jobban figyel arra, mit eszik és mennyit.
Sem az enzimhiány, sem a gliadin felszívódásának zavara nem múlik el. Az élethosszig tartó diétával viszont tünetmentesen és egészségesen lehet élni.
Sajnos sokan még mindig használnak szalicilt, pedig súlyos, halálos allergiarohamot válthat ki az arra érzékenyeknél. Nem kell az ételeket rátukmálni a táplálék-érzékenyekre, és nem kell megsértődni azon, ha inkább nem esznek “idegen” helyen. Ők tudják, miért.
Nagyon sok embernek fogalma sincs, mit jelent a táplálék-érzékenység, ezért ha azt hallja, gluténmentes vagy tejmentes, akkor csak a “mentes” szót jegyzi meg; arról pedig kizárólag a húsmentes étrend ugrik be.
Lásd: 2. pont.
Ennek a párja az, hogy “Inkább éhen halnék, minthogy ezt megegyem!” Ha átlépjük a saját korlátainkat és felfedezzük, hányféle élelmiszer létezik még azon kívül, amiket nap mint nap megszokásból használunk, akkor gazdagodik a konyhánk.
Attól, hogy valaki egészséges, még lehet élelmiszer-érzékenysége, és attól, hogy nem allergiás semmire, még lehet beteg.
Ha csak a pozitív gondolkodáson múlna minden, nem lennének betegségek. A pozitív gondolkodás nem árt, de nem pótolja a diétát.
Amit a közízlés még nem ismer, nem próbált, az először nyilván szokatlan. Ma már sokféle “mentes” termék áll rendelkezésre, ami pedig valami miatt nem válik be, azt nem fogyasztjuk.”
A kialakult beszélgetésből idézek, hogy értsétek: A probléma, a környezet tájékozatlansága az ételallergiások mindennapjait nem csak lelkileg zavarja, hanem gyakran fizikailag is veszélyezteti.
V. Brigi:
Mi régóta küzdünk… 3 gyermekünk van, a 2 fiú tejfehérje és tojás allergiás, a lányunk eddig csak tejfehérje, még csak 4 hónapos. A Család talán idéntől elfogadja, hogy nem kapnak semmi olyat ami tartalmazhat, sem itthon, sem máshol, még egy falatot sem. Még a terhelések alkalmával sem, azt is rejtett formában fogjuk ezek után, mert elkövettük azt a hibát, hogy ilyenkor túró rudi, activia, sport szelet, balaton szelet… mondanom sem kell, hogy milyen hisztik mentek utána, hogy nem kaphatnak többet. Eddig ha valami családi esemény volt, mivel nem volt nekik kizárólag mentes étel, megvolt a terhelés is, de idéntől ez is megszűnik. Csak remélni tudom, hogy mindenki el fogja fogadni, és nem ütközünk falakba.. nem kell megérteni, csak el kell fogadni, hogy ez van. Bizonyos családi eseményeket tudatosan fogunk kerülni még, amíg nem értik meg a fiúk, hogy ők mit ehetnek és mit nem. Gondolok itt például az unokatestvérek születésnapjára.. ahová nem vihetünk úgy egy tortát, mint pl a Nagypapa szülinapjára.. Nagyon nehéz, nem csak lelkileg, fizikailag is, mert itthon sütünk mindent, minden nap visszük az oviba a tízórait és az ebédet.. és ha nincs egyrészről a megfelelő háttér támogatás a család felől, másrészről a társadalom felől, időről időre besokall az ember. Nem kell minket sajnálni, nagyon sok mindent el tudunk készíteni így is – egyedül ami eddig rajtam kifogott, az azok a sütemények ahol külön kell a tojásfehérjét felverni – lehet változatosan is főzni, sőt észre sem veszi az ember a különbséget sokszor, hogy miből készült. Csak el kellene fogadni, hogy nem ehetünk akármit, és igenis bogarászni kell mindent. Sokszor felfigyelek az áruházakban, hogy néznek miért rakom sorra vissza a termékeket miután elolvastam a címkéket. Hát nem nagyzolásból, és nem finnyaságból. Egyszerűen csak azért, mert tartalmaz olyat amit nem ehetnek a gyermekeim. Az első sokkot túlélve azért kitárul egy kis világ, és ha a család és a körülöttünk lévő emberek egy kis fáradtságot véve körültekintőbbek lennének, csak egy picit kell odafigyelni, hogy mi van a termékekben, sok lelki viaskodástól kímélnének meg minket anyákat.. mert igenis rosszul esnek a beszólások, vagy éppen ha olyan passzban vagyunk, akkor mérgelődünk rajta, illetve időről időre nem mi éreznénk magunkat kellemetlenül, továbbmegyek h.lyének, hogy már megint csak kekeckedésnek tűnik.. pedig mi csak azért harcolunk, hogy a gyermekünknek jó legyen! Nem az fogja a gyermekem kezét fogni miközben küzd a szorulással, és sír, mert annyira fáj neki, nem az fogja végignézni, hogy heteken keresztül véresre vakarja az ekcémától a testét, hacsak nem folyamatosan kenem a szteroidos krémmel neki. Nem az figyeli éjszakánként amikor felerősödik a légúti panasz, hogy megfullad vagy nem fullad??!! Azt sem tudják nagyon sokan, hogy a legrosszabb tünet amikor elzárul a nyelőcső.. Lehet a szervezetük soha nem fog így reagálni, de mi van ha igen?? akkor felemeli mindenki a kezét, hogy ja hát ez ilyen komoly is lehet?? IGEN, lehet ilyen komoly is! Attól, hogy csak egy pici tej, pici tojás, vagy pici xy van benne, attól még okozhat akár ilyen tünetet is, ha a szervezet éppen így reagálja le!
A nagy fiam idén kezdte az ovit, az ott biztosított diétás menü sem volt megfelelő, sok esetben a tartalmazhat, nyomokban tartalmazhat terméket sem bírják. 🙁 Az utóbbi két hétben két kórházban is megfordultunk, egyikben sem kaptunk megfelelő diétás ételt. Az első alkalommal nem is kapott belőle, mert olyat hoztak, hogy nem adtam oda. Vasárnap reggeltől keddig nem sikerült a lapjára felírni, hogy tejfehérje és tojás allergiás, az került rá hogy tojásfehérje allergiás, mert a nővér képtelen volt megjegyezni rendesen… kedden már ott tartottam, hogy visítok ha még valaki idehozza a sima vajat, amire azt mondják laktózmentes, holott nekem az édes mindegy.. vagy szólnak, hogy a ki van rakva az étkezőbe a reggeli, se megjelölve, semmi… illetve meg akarják etetni rántott hússal.. A másik helyen megetettem, de tegnapra ismét ekcémás.. Ez a két hét arra jó volt, hogy megértettem annyira nincsen felvilágosítás a közintézményekben sem, hogy borzasztó! Szó szerint kell érteni amit írok, fogalma sincs némelyik nővérnek mit jelent ez! Nem egyszer hangzott el, az sem, hogy hát még ilyet, hogy ilyen szigorú diétát tartunk, más ad a gyerekének ezt is, ebben csak ez van, az is kevés, nem lesz tőle semmi baja.. Vizes zsemle, vizes kifli, sonka.. stb. Attól, hogy valami vizes, nem azt jelenti, hogy pl tejpor, vagy tejsavópor nem került bele. De arról nem is beszélek, hogy a pékek nem fognak gondolom egy túrós táska után nagytakarítást csinálni, mert kezdik a kenyeret sütni.. ill ha egy áruházban megfigyeljük a felvágottaknál sem mossák minden egyes után ki a szeletelőgépet. Erről ennyit… Küzdés, és folyamatos figyelés ha bárhová megyünk.. 🙁 🙁 Van esély rá, hogy kinövik, DE csakis szigorú diétával és nem egyik napról a másikra!
W. Aranka: … a másik amitől égnek állt a hajam:”Csak az élesztőt futtattam tejben.”
H. Imola: Sziasztok! Játszótéren vagy valahol ha megkínálják valamivel, elveszi a Manóm és apa vagy én becseréljük arra amit ehet. Mindig van nálunk olyan rágcsa vagy édesség ami számára allergén mentes. Családdal, barátokkal könnyű dolgunk van hála égnek elfogadták, úgy főznek, hogy ne legyen benne tej vagy tojás. Mondjuk a sütit általában mi visszük de így mindenki jól jár. Manóm sem marad ki semmiből és én is nyugodt vagyok. 🙂
B. Vivien: Engem az bosszant a legjobban, hogy játszótéren vagy akar baba mama klubokban, kínaljak a gyereket mindenfélével. Vagy ha jön valaki hozzánk, hoz a gyereknek csokit vagy sütit és nem kérdeznek meg engem, hanem adják is oda neki. Már persze kérdezi a fiam, hogy ehetem? Amire én felelek, de mi van, ha nem én vagyok vele?
Zavar még, hogy egyes családtagok hülyének néznek a szigorú diéta miatt, és hogy ezek a családtagok tojnak ennek betartásara. Továbbá látványosan sajnálják a gyereket, hogy micsoda szörnyűségeket kell ennie (egyáltalán nem az).
Talán ezek a legnehezebbek: az emberek primitívsége. Már én is gondoltam rá, hogy fizetek egy orvosnak, hogy jöjjön el, és Ő maga mondja el, hogy nyomokban sem ehet.
A család egyik fele szerint ezt a szigorú diétát én találtam ki, mert ők még ilyenről nem is hallottak.
V. Jucus: Nekem a legjobb az volt, amikor kérdeztem, hogy a férjem esetleg nem volt-e allergiás kiskorában a tejtermékekre. Válasz: Nem, semmi baja nem volt tőle csak piros pöttyös lett a szája körül ha olyat evett, de mindig elmúlt. Nem, nem volt érzékeny a tejre.
P. Anna: Nálunk szerencsére a család elfogadta, hogy ez van, és mindenki nagyon igyekszik, és betartja a diétát. Eleinte persze volt egy-két baki, pl. külön tojásmentes töltött káposzta gombócot főzött a mami, de a többi tojásos gombóc között, de mikor másodjára fordult elő, és másodjára sem adtam inkább belőle a gyerkőcnek, akkor rájött, hogy kár a gőzért… Akinek pedig pici a gyereke, és nemrég diétáznak, üzenem, hogy a a gyerekek végtelenül rugalmasak. Ezt szokják meg, nekik ez a természetes. Soha, de soha nem volt gond abból, hogy ők nem ehetnek ezt, vagy azt. Volt olyan, hogy a 2,5 évesemet megkínálta egy kislány a játszótéren vmi chips félével (messziről árgus szemekkel figyeltem), és hallottam, ahogy mondja a kislánynak, hogy előbb megkérdezi az anyukáját, hogy ehet -e belőle. Nagyon, de nagyon büszke voltam rá! A mai napig nagyon óvatos, a múlt héten pl. az egyik óvónéni kökény szörppel akarta meglepni a gyerekeket, de ő nem kért, mert nem tudta, hogy málna, eper allergiával ő ihat -e ilyet. “Sajnos” a kisfiam ( ő most 3 éves) jobb étvágyú, bármit megenne, és ha az oviban elé teszik a sajtoskiflit, akkor megeszi. Szóval nála bajban vagyok kicsit, lehet mert fiú, lehet mert második gyerek és kevesebb idő jut beszélni erről, de rajta vagyunk az ügyön, és mindig mondjuk neki, hogy ha bármit elé tesznek, mindig meg kell kéredzni egy felnőttet, hogy ő ehet-e ilyet.
Sz. Gabriella: Az én kisfiam is tejallergiás, 20 hónapos, van egy megszokott napirendje ami természetesen az étkezésre is vonatkozik. Nem nehéz a diétát tartani, ha megszokja a picike hogy mit ehet és mit nem. Nemrégen vacsoravendégeink voltak, hozzáteszem hogy a kisfiam bármennyire is furcsa, maximum délután 4-kor eszik utoljára. Vendégeink próbálták kínálni én mondtam hogy nem szabad, mert Ő már evett és ami az asztalon volt abból nem ehetett volna. Azt a választ kaptam, hogy hogyan lehetek ilyen, biztosan éhes az a szegény gyerek. Erre közöltem, hogy próbáljanak neki adni enni majd kiderül. A kisfiam úgy eldobta az ételt ami édesség volt, hogy csak úgy repült!
K. Viola: Nálunk az a magyarázat jön be az értetlenkedőknek a legjobban, hogy én: egyél füvet… a legelészőknek az a fő eledelük… Ők: De azok állatok! én: akkor mi más fajta emberek vagyunk, nekünk a tej, a tojás és a szója (a többiről már nem is beszélek) olyan, mintha neked kínálnék egy kis füvet… Meg tudod enni, de elég nagy galibát okoz a pocakodban, ha megeszed… Na, erre nem nagyon tudnak mit mondani… (legalábbis ha tovább folytatja, akármit is mondhatnék neki, akkor is csak a saját orráig lát).
P. Anna: Lehet furán hangzik, de én mindig azt mondogatom, hogy tulajdonképpen van jó oldala is ezeknek az allergiáknak: kénytelenek vagyunk sokkal, se sokkal egészségesebben etetni a gyerekeket, mint bárki. Nincs csoki, nincs süti, max. háztartási keksz, vagy gumicukor, esetleg Mikuláskor étcsoki 🙂
M. Judit: Nekem Apósom sunyiban etette a kislányom, végül összevesztünk, mindig azzal jött, hogy persze allergia, hagyjuk már! Én meg mindig remegtem az idegtől, hiszen szemmel látható reakciók is voltak, vannak!
V. Jucus: Sajnos nagyon nem felvilágosultak az emberek, kevés az információ erről bár szerintem sokan még ha hallanak is róla hülyeségnek gondolják… a kórházba vasárnap reggel mentünk be, kedden még nem szerepelt jól a papírunkon, hogy tejfehérje tojás allergiás, a nővér ráírta, hogy tojás fehérje… Hiába mondtam el többször, hogy kompletten a tojás… Nah, én az ilyenektől megyek a falnak egyébként tök jól el lehet főzőcskézni, sütögetni, én most ezen vagyok, hogy a hagyományos konyhát tej és tojásmentesen megvalósítsam, ma szeretnék pl. Rigó Jancsi tortát sütni. Most, hogy itt voltak Anyósomék, kicsit a kinövésen össze is pattantunk, mert hajtogatja, hogy majd kinövi majd kinövi, de azért próbálkozik, hogy ezt azt adna neki, és nem érti meg, hogy csakis akkor van esély a kinövésre, ha szigorú diétát tartunk.
M. Judit: Egy rokonom is semmibe veszi a diétát a saját gyerekeinél! Nagy ívben tesz rá! Vesz dolgokat a gyerekeinek, azt mondja, hogy nincs benne allergén, én elolvasom, és van! El is mondom neki, és nem foglalkozik vele, hazudozik, terel és csodálkozik, hogy nem javulnak a gyerekei eredményei! A kislánya 2,5 éves 9 kg 92 cm! Nagyon jól terel, a család hiába próbálta meggyőzni…
Ha tetszett amit írtam, és érdekelnek az allergiával és egyebekkel kapcsolatos írásaim, kérlek csatlakozz a Facebook oldalamhoz is, itt: Allergia Blog
Ha van személyes történeted amit szeretnél megosztani, vagy csak kiírni magadból, hogy jobban érezd magad, esetleg receptekkel segítenél sorstársaidon – várom a leveled az allergia.cafeblog@gmail.com -ra!
Köszönettel: Lin
