Allergiás a gyereked? A klinikán neked megmondták, hogy mit kell tenni, ha baj van? Ha bedagad a torka, befullad, lezuhan a vérnyomása, elájul, erősen hányni kezd az allergia miatt? Vagy rovarcsípés után dagad be mindene, és nem kap levegőt?
Ha akár egyszer is történt már veled ilyen, akkor át tudod érezni: kapkodni kezdesz, nem tudod, kell-e mentőt hívni, vagy klinikára szaladj-e be, fogadnak-e majd… Egyáltalán, otthon lehet-e tenni valamit?
Ami biztos: semmiképpen sem szabad kezelés nélkül hagyni, nem szabad várni, hogy majdcsak történik valami. Erős allergiás reakció esetén, akár van nálad sürgősségi gyógyszer, akár nincs, azonnal mentőt kell hívni! 10 perc is számít.
Van életmentő gyógyszer!
Rohamoldó szer? Van ilyen? A klinikán az ügyeletestől hallottam róla először. Persze az orvos akkor nem írta ki a szert.
Kicsit jobban utánaolvastam. Amerikában, ahol sokkal több allergiás van, és sokkal több halálos áldozatot követelnek az allergiás reakciók, elterjedt, hogy minden allergiás vigyen mindenhová magával életmentő gyógyszert, adrenalin tartalmú autoinjektort, 2 darabot, ha az első nem működne. Akkor is legyen életmentő szer az allergiásnál, ha eddig nem volt súlyos allergiás rohama: mert ha egyszer volt már enyhébb tünetegyüttese, sosem lehet tudni, hogy másodjára milyen erősségű lesz a reakció. Az immunrendszer aktuális állapotától is függ.
Amerikában így kampányolnak az életmentő gyógyszer mellett. (Persze a posztert magyarra fordítottam.)
Az életmentő szer toll formába töltött automatikus injekció, adrenalint tartalmaz. Izomba kell beadni, lehetőleg combizomba. A tájékoztató szerint ilyen esetekben kell használni:
“Az gyógyszert rovarcsípések vagy marások, ételek vagy gyógyszerek következtében kialakuló anafilaxiás sokk vagy allergiás reakció sürgősségi kezelésére lehet használni.
Egy anafilaktikus reakció felléptének tünetei a következők lehetnek: bőrviszketés, kidudorodó kiütés (mint például a csalánkiütés), elvörösödés; az ajkak, a torok, a nyelv, a kezek és a lábak duzzadása; zihálás; rekedtség; hányinger; hányás; hasi görcsök, és néhány esetben eszméletvesztés.”
Magyarországon csak akkor szokták javasolni az életmentő szert, ha már volt sokkja a gyereknek. Különben sem támogatott gyógyszer, 14000 Ft körül van adagja. És néha kettő kell allergiás állapotban. Esetleg még prednisolon tartalmú kúpot írhat fel a szakorvos, befulladáskor hatékony lehet, a klinikán inkább ezt alkalmazzák.
De vajon ez elég akkor, ha hirtelen lép fel erős allergiás reakció? Mit teszel, ha az utcán lesz rosszul a gyermeked, vagy az iskolában? Tudják vajon kezelni a helyzetet? Mire kihívják a mentőt, lehet, hogy életveszélyes állapotba kerül, és ahhoz, hogy jobban legyen, kórházi kezelést kell kapnia. (Ez pedig elkerülhető bizonyos esetekben.)
Őszi ovis ünnepség, ártatlan közös ebéd. Valami miatt a kislányom két hétig beteg volt ezután. Hasfájás, erős görcsök, ekcémás foltok… (Fotó: Freeimages)
Mint írtam, a gasztroenterológus szakorvos korábban csupán annyit javasolt, hogy szigorúan tartsuk az előírt diétát… Igyekszünk tartani a diétát, de mit lehet tenni, amikor – például egy ovis ünnepségen – mogyorót kell egyik tálból a másikba válogatnia minden gyereknek? Illetve ha minden más gyerek allergént eszik, ami a gyermekem számára méreg: mindig ott az esélye, hogy akár egy morzsányit eszik más ételéből, vagy szó szerint megeszik egy morzsát az asztalról. Vagy – konkrétan előfordult ez is – helyettesítéskor nem a diétás ebédet tálalták neki. Szerintem a szerencsén múlt, hogy nem lett komoly baja eddig. (És remélem nem is lesz.)
Mi segíthet még?
Marad az ima, hogy nem fullad be, nem lesz rosszul? Ennél több kell!
Ez a dokumentum segítséget nyújthat Neked és a pedagógusnak is, hogy megértsétek, mit kell tenni allergiás reakció esetén. Ha pánikolsz is, ez a dokumentum segít, hogy ne veszítsd el a fejed, és tudd, mit kell tenni. A papírt kinyomtatva, kitöltve, fényképpel ellátva érdemes iskolában, óvodában, vagy akár nyári táborban leadni, hogy bármikor elő tudják kapni szükség esetén.
Súlyos allergiás reakció esetében először adrenalin tartalmú autoinjektort kell alkalmazni (és ez legyen MINDIG kéznél az amerikai szakirodalom szerint), enyhébb reakció esetében érdemes kortikoszteroiddal (Pl. prednizolon tartalmú kúppal) kezelni, illetve enyhe reakció esetén (pl. pár csalánkiütés, pirosság) antihisztaminnal.
Amerikában ez a javaslat:
A legújabb szakirodalmak alapján Amerikában az allergológusok és gasztroenterológusok egyöntetűen javasolják, hogy az allergiában szenvedő páciens MINDIG vigyen magával adrenalin tartalmú autoinjektor. Kutatások kimutatták, hogy akik allergiás reakciókor használják az injektort, kevesebb eséllyel kerülnek kórházba, nem kerülnek súlyos állapotba. (Forrás: ITT.) Akkor is javasolják az adrenalin tartalmú autoinjektor beszerzését, ha a páciensnek még nem volt allergiás rohama, csak kisebb reakciója. Bármely allergiánál előfordulhat, hogy a korábbi kisebb allergiás reakció helyett erős allergiás sokk jelentkezik második alkalommal. A földimogyoró- diófélék esetében, illetve a rovarcsípések esetében ez kiemelten igaz, de gyakran tejfehérje allergia, vagy gyógyszerérzékenység is kiválthatja az életveszélyes állapotot. Ráadásul az újabb kutatások nem ajánlják a kortikoszteroidok alkalmazását, mert ezek hatása elkendőzi az anafilaxiás sokk tüneteit. A sokk ettől függetlenül pedig kialakulhat, gyakorlatilag észrevétlenül.
A link alatt található kutatás szerint olasz klinikákon alábecsülik az anafilaxiás sokk veszélyét! (Forrás: ITT) Magyarországon szerintem még inkább.
Allergia teszt kockázata:
Ha a gyerekednek nemrégiben volt allergiás reakciója valamely ételféleségre, például bedagadt az arca/szeme, amikor tejet ivott, és egészen biztos vagy benne, hogy arra a bizonyos tápanyagra allergiás, csak akkor engedd, hogy kóstolásos (terheléses) klinikai tesztet végezzenek el rajta, ha a klinikán az orvos jelen van a terhelésnél, és a közelben van adrenalin életmentő szer is (tonogén), és az orvos ezt használná elsődlegesen. A terheléses tesztre szükség van akkor, ha a bőrteszt és vérteszt nem mutat biztos eredményt, és nem biztosan ételféleség fogyasztása okozta az allergiás tüneteket. Az orvosok időközönként terheléses teszttel tudják biztosan vizsgálni, hogy kinőtte-e a gyermeked az allergiát. Abban az esetben persze veszélyes ezzel próbálkozni, ha már az allergén érintése is reakciót okozott. (Forrás: Itt és Itt)
Sokkal jobb megelőzni a nagy bajt, mint megvárni, hogy kialakuljon egy életveszélyes állapot!
Ami velünk történt:
Velünk egyszer fordult elő komolyabb diétatévesztéses baleset. Tudtam, hogy a kislányom ételallergiás. A klinikán a pontos diagnózis után annyit mondtak, hogy tartsuk a diétát szigorúan. Arról nem volt szó, hogy mi a teendő, ha véletlenül diétatévesztéses baleset történik. Nagyon étvágytalan volt, szinte semmit sem akart enni sós rizsen kívül. Úgy gondoltam, biztos rosszul főzök – éppen ezért mentem el egy főzőtanfolyamra, ahol tej- tojás- földimogyoró- dió- szója- és gluténmentes ételek készítését mutatták be, és a találkozó végén volt kóstolás is.
Biztattak a mák kóstoltatására, erősködtek, hogy a mák nem allergén, amikor hezitáltam. A mák nagyszerű táplálék, mert rengeteg benne a vas és kalcium, a tejallergiásoknál pedig nagyon fontos a kalciumpótlás.
A kislányom megnyalta a mák krémet. Azonnal rosszul lett, le se nyelte, rögtön hányt, és bedagadt a szája. (Mint utóbb megtudtam, a mák is erős allergén! A földimogyoró és dióféle allergiákban szenvedőknél különösen legyünk körültekintőek, amikor olajos magvakat kóstoltatnánk! A rendelkezésre álló és tipikusan alkalmazott tesztek pedig általában csak a leggyakoribb allergéneket mutatják ki: tejfehérje, tojásfehérje, tojássárgája, földimogyoró, fa mogyoró, dió, szója, gabona, húsok, latex… Speciális élelmiszerek, például a mák sem szerepel a paneleken sem, a karcolásos tesztet pedig még kevesebb anyaggal végzik Magyarországon, általában.)
Rohantunk a klinikai ügyeletre, mert olvastam korábban, hogy akár súlyos sokk is kialakulhat allergiás reakció esetén. Az anafilaxiás sokk pedig akár halálos kimenetelű is lehet.
Beérkeztünk a klinikára. Az ügyeletes ambulanciára irányítottak. Fogadtak minket, és szinte meg sem vizsgálták a lányom. Ránéztek, és azt kérdezték, hogy minek vittem be? Hiszen éppen már kezd jobban lenni. Nyilvánvalóan nem hallott az orvos az ételallergiás esetekről és a teendőkről; arról, hogy akár jelentkezhet késleltetett allergiás reakció is. Külföldi szakirodalmak javasolják a több órás kórházi megfigyelést egy-egy ilyen eset után. Amikor tisztáztam az orvossal a dolgokat, részleteztem azt, hogy a klinikai tesztek a legerősebb allergiát mutatták ki. Elmondtam aggályaimat. A doktor vádlón nekem esett, hogy ha tudom, hogy a lányom ételallergiás, akkor hogyhogy nincs nálam rohamoldó gyógyszer?!
(Egyébként más ismerősömtől is hallottam: itthon nem elterjedt az életmentő gyógyszer. Barátjával történt meg az eset: ismert erős darázscsípés allergiával elment kirándulni a hegyekbe. Ott megcsípte pár darázs, és hirtelen rosszul lett. A mentők még épp időben érkeztek, de már életveszélyes állapotban volt. Nagyon leszidták, hogy miért nincs nála életmentő gyógyszer, ha tudja, hogy ennyire allergiás?! Baleset mindig előfordulhat, bárkivel.)
Pályázaton indulok ezen írásommal, ide kattintva olvashatsz még pályaműveket
A további cikkekért kövesd Allergia Blog Facebook oldalunkat!
Ha van személyes történeted, amit szeretnél megosztani, vagy csak kiírni magadból hogy jobban érezd magad, esetleg tapasztalatokkal, receptekkel segítenél ételallergiás/érzékeny sorstársaidon – várom a leveled az allergia.cafeblog@gmail.com -ra. Akár meg is jelenhet az oldalunkon az írásod!
Köszönettel: Lin
Ha tetszett amit írtam, és érdekelnek az allergiával és egyebekkel kapcsolatos írásaim, kérlek csatlakozz a Facebook oldalamhoz is, itt: Allergia Blog
