Nem feltétlenül csupán allergiás tünet, ha valakin viszkető bőrterületek jelennek meg. Előfordulhat, hogy rühesség. A legnagyobb higiénia mellett is terjedhet! Mindenképpen tapasztalt bőrgyógyászhoz kell fordulni, ha a bőrön kialakult viszkető, sebes területek vannak, és pár napon belül nem gyógyulnak. Aggasztó adatokat kaptunk.
Gyakran elbagatellizáljuk a viszkető tüneteket, antihisztamint szedünk be, ha úgyis tudjuk, hogy valamire allergiásak vagyunk. De a patikákban kapható allergia-ellenes krémek sem segítenek.
Viszont kevesen gondolnak arra, hogy a tüneteket a rühesség is okozhatja. Magyarországon jelenleg kezdődő járványról számolnak be, egyre több a megbetegedés!
A rühességet nehéz felismerni! Gyakran tapasztalatlan bőrgyógyászok sem tudják megfelelően diagnosztizálni, ezért szabadon terjed!
A bőrbe befúródik, és a felsőbb rétegekben rakja le a petéit, járatokat csinál a bőrben, és allergiás reakciókat vált ki.
Nemrég a járványügyi szaklapban jelent meg egy kevéssé megnyugtató tájékoztató. (Ide kattintva olvasható. Érdemes elolvasni, rengeteg fontos részlet található az írásban.)
Pár fontos tudnivaló a rühességről:
A legápoltabb emberek is elkaphatják, például intézményekben (akár óvodákban, iskolákban, kórházakban) a törölközők használatával.
A teljes higiénia ellenére textilek közvetítésével is terjed! Fotó: Freeimages
“Egyes esetekben a bőrelváltozások az eredeti kórképet teljesen elfedhetik és a helyes diagnózis felállítását megnehezítik. Kétes esetben fontosak az anamnesztikus adatok, mint például az esti órákban a viszketés fokozódása, és a beteg környezetében hasonló panaszok előfordulása. Minden testszerte jelentkező viszketéskor gondolni kell a rühességre!”
A betegség nem csak közvetlen érintés útján, de ágyneműben, törölközőben megtelepedett peték útján is terjed!
(1) Kórokozó
“Az emberi rühatka (Sarcoptes scabiei var. hominis) kb. 0,3-0,5 mm nagyságú, szabad szemmel nem látható pókidomú.”
(2) Megtelepedési helyei
“Azon bőrfelületek, amelyek bizonyos egyenletes nyomásnak vannak kitéve, így például ülő foglalkozásúaknál az ülőgumók, ezen kívül különösen a hónalj és a kezek.”
(3) Tünetei– Felismerése – Diagnózis megállapítása
“Az első rühatka befúródása a bőrbe többnyire észrevétlen marad.
Ezt követően rendszerint 10-30 napos lappangási idő után jelentkezik a fertőzés legjellegzetesebb és gyakorlatilag egyetlen tünete, a gyakran rohamszerű, kínzó vakarózási kényszert kiváltó viszketés, amely lefekvés után ágymelegben a legintenzívebb. A viszketést csak kisebb mértékben okozza az atka mozgása, fő előidézője az atka váladékára jelentkező allergiás reakció. Ezért a rühes személy olyan helyen is vakarózik, ahol atkajáratok nincsenek.
A vakarózás miatt másodlagosan bőrfertőzés alakulhat ki. Testszerte 0,5-1 mm átmérőjű, izolált savós hólyagok, tetejükön a vakarózás következtében tűszúrásnyi varral, pörkkel fedett területek láthatók. Az arc ritkán fertőzött, kivéve a kisgyermekeket, akiken vizes hólyagocskák formájában jelenhet meg a betegség.”
Forrás: Newscientist
(4) Terjedése
“A fertőzés átvitele emberről emberre elsősorban közvetlenül, szoros érintkezés útján (pl. kézfogással, szexuális kontaktussal, birkózással, stb.) történhet. Gyakori azonban, hogy a vakarózás miatt elszóródott peték és atkák a textíliák révén (pl. fehérnemű, ágynemű, törülköző útján) fertőzik a fogékony embert.”
(5) A fertőzés megszüntetése, a rühesség kezelése
“A rüh gyógykezelésében a legelső feladat az atkák és petéik elölése.
A rühesség leggyakrabban benzil-benzoáttal gyógyítható, amely 1:3 arányban paraffinolajjal hígítva alkalmazható, illetve hazai előállítású, 20-25%-os töménységű gyógyszertári készítményekben (Novascabin külsőleges emulzió. Linimentum scabicidum FoNo) áll rendelkezésre,de újabban 5% permetrin hatóanyagú külföldi gyógyszer (Infectoscab 5% krém) is rendelkezésre áll.
A fertőzött személy kezelésével egyidejűleg az általa használt textíliák (ágynemű, fehérnemű) hatásos rühatkamentesítéséről is gondoskodni kell. Erre a magas, 60 C feletti hőmérséklet (pl. kifőzés, mosás) kiválóan megfelel.”
(6) A rühesség megelőzése
A rühesség azon fertőző betegségek közé tartozik, amelyet a legteljesebb testi higiénia mellett is pl. gyermekintézményekben, felnőtt közösségekben, elsősorban kórházban, vagy sokak által használt tárgyak (pl. törülköző) közvetítésével gyakorlatilag bárki elkaphat. A fertőzött személy kezelésén túlmenően rendkívül fontos annak megállapítása, hogy a rühes személy a rühességet kitől kaphatta meg, illetőleg kinek adhatta tovább. Ugyanis akitől kapta, attól ő, vagy más újra megkaphatja, és akinek továbbadta, attól is visszakaphatja (úgynevezett „ping-pong rühesség”).
Ezért a rühes személy környezetének (családtagoknak, szexuális partnernek) mielőbbi vizsgálata és szükség esetén valamennyi fertőzött személy egyidejű kezelése a megelőzés legfontosabb lehetősége!
Ugyancsak fontos, hogy emberek elszállásolására szolgáló helyeken (kórházakban, szállodákban, üdülőkben stb.) csak megfelelően hőkezelt (mosott, vasalt) ágynemű kerülhet újból használatra.
Fotók: Freeimages, Google
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: