Most, hogy az egész család hús és rizs alapú ennivalón él, gyakran vágyom vissza a régi szép időkbe, amikor vega voltam. (Vega, de nem vegán. Tejet és tojást ettem. Manapság mi a helyzet? Húst hússal.)
Sokkal könnyebb “normális”, átlagos húsos-tejfölös magyar ételsoron élni. A boltok kínálta a hagyományos konyhára van berendezkedve, és csak elvétve lehet vegán ételféleséget találni. De ugyanakkor szinte lehetetlen speciális diétás ennivalót kapni. Mivel allergiás a kislányom, az egész család odafigyel: nincsenek allergének a házban biztonsági szempontok miatt. Legalább ugyanolyan nehéz tej- tojás- mogyoró- dióféle mentes diétás dologokat kapni, mint vegán ételeket, szóval csöbörből vödörbe kerültünk.)
A vegah cicah behozza friss áldozatát
Korábban nem igazán értettem, hogy a vegás 10 évem alatt miért kérdezősködtek annyian, és miért szorultunk a baráti társaságok perifériájára. Manapság látom: A baráti társaságokban gyakran még mindig “ősemberek” vagyunk – az étel bizony összeköt minket – csak az a társaság igazán befogadott tagja, aki “egy tányérból eszik velünk”.
De minden diétázó kilóg. A fogyókúrázó, a cukormentes, a tejmentes, a gluténmentes… Abban az esetben, ha Te magad döntöttél egy bizonyos diéta mellett, várhatod a furcsálkodást.
Nem akartam kilógni, mégis vega koromban mindennapos volt a kérdezgetés, egy-egy társaságban gyakran engem boncolgattak, ilyenekkel:
1) Honnan nyered a fehérjét?!
Mindig, mindig ezen aggódnak. Nem a fehérje a legfontosabb része az étkezésnek. Manapság úgy is túl sok fehérjét fogyasztunk a rengeteg hússal. Bármily meglepő, megfelelő mennyiségű fehérje van a babban, a dióban, a magvakban, sőt, egész sok fehérje van a kenyérben is. Sokkal jobban oda kellene viszont figyelni például a megfelelő mennyiségű kalcium, a vas és rostfogyasztásra – mindenkinek. Aki vegaként egy megfelelően összeállított diéta alapján étkezik, nem kell aggódnia, nem fog lefogyni, legyengülni, elbutulni.
A hajam se fog kihullani. Látod? Dús és szép.
A mogyoró és diófélék a vegánok legjobb fehérje és ásványianyag forrása. Az ételallergiás kislányom esetében emiatt nem is jöhetett szóba a vega diéta.
2. Te vega vagy? Én is hasonlóan odafigyelek, hogy mit eszem: biohúst, szabadon nevelt csirkéket, és azok tojását eszem!
Hm, én meg máshogy döntöttem. Nem gondolod ironikusnak a boltok “boldog csirke” húsait? Bizony, “én is úgy láttam, hogy a tanyán a csirkék boldogan nyújtják a nyakukat a kés alá…” Illetve nem.
A boldog csirke örömmel ugrik a tányérodba, naná!
3. Csak salátát szoktál enni?
Nem, igazából nem is szeretem a salátát. A múltkor muszáj volt salátát ennem, mert abban az étteremben kizárólag ez az egy vegás ennivaló volt. Saláta… Milyen unalmas. De a többi vegetáriánusnak mondott fogás is nagyon lehangoló – gombafejek rántva, rántott sajt, olajos paradicsomos tészta. Általában nincs más, ezeket is együtt sütik a húsokkal. (Mostanság, allergiásan pedig nem is lehet menni normál éttermekbe. Ott egy együtt sütés, vagy akár csak a fakanál átrakása súlyos kockázatokkal jár. Éttermek kizárva, vagy csak magunkkal hozott ételeket ehetünk. Vagy van speciális allergiás étterem valahol? Vega étterem még jobban akad itt-ott. De ott legalább normális a kínálat.)
Nos, sem most, sem régen. Sosem jutna erre a látványra eszembe, hogy NYAMI.
4. Úgyis feladod a vega hóbortodat, fogadjunk, egy éven belül
Igen, mindenki megtett mindent, hogy “visszatérítsen” a helyes útra. Magyarázták, hogy ez nem jó út, és hogy milyen finomak a “normál” ennivalók. Nekem bevált a vega életmód. Rosszul esett, hogy emiatt mindig célpont voltam. Miért kell ennek egyáltalán témának lennie?
5. Én persze sosem tudnék vega lenni, de azért becsülöm, hogy így döntöttél
Megnyugtató, köszike. Valójában én döntöttem így, és jól érzem magam. Minden bizonnyal a vágóállatok is becsülik, hogy becsülöd a döntésem.
6. Szalonnaillat! Pörkölt! UGYE?
Nem lehetne ezt a részt kihagyni? Hidd el, már máshogy gondolok ezekre az illatokra. Zavarnak, túl erősek, és nem étvágygerjesztőek. Még ha meztelenül táncolnál is a szalonnával, akkor sem kívánnám meg. Az, hogy te ellenállhatatlannak tartod, engem nem győz meg. Miért kell azt hirdetni, hogy nem vagy vega? Én sem feltűnősködni akarok azzal, hogy nem eszem húst. Miért rakod az orrom alá?! Légyszi vidd arrébb.
Drága kollégáim… Vegaként hoztam magammal kenyeret a munkahelyi partira. Nem, köszi, nem kérek szaftot.
7. Rendben van a töltött csirke tölteléke? Abban nincs hús. Vagy ha leveszem a pizzádról a sonkát?
Nem, nincs rendben. Hozzáért, átvette a szagát, és amúgy is… Nem kérek belőle, köszönöm. Sőt, a húsleves kockát sem kérem a zöldséglevesbe.
(Ételallergiás kislányom esetében ugyanez a helyzet a tejtermékekkel, vagy tojással, diófélékkel, stb. Például nem ehet olyan levest, amiben tojásos tészta főtt- egyszer megkóstolta véletlenül az oviban, és egy hétig beteg volt tőle… Jó volt a vega tapasztalat, ott legalább rájöhettem, milyen egy igazán komoly diéta. Életmentő tapasztalat a mi esetünkben.)
8. Vega vagy? Pedig normálisan nézel ki.
Köszi, te is normálisan nézel ki. A vegák szerinted furcsák, másmilyenek, csontsoványak, és harcolnak a húsevők ellen? Képzeld, “normális” vagyok. Sosem támadnék neked amiatt, mert te húst eszel, vagy olyan dolgokat, amiket én nem szeretek.
NOORMÁLIS?
9. Hivatásos állatvédő vagy?
Nem, egyáltalán. Valójában úgy védem az állatokat, ahogy a legjobban tudom – nem eszem meg őket. És kifejezetten idegesítenek a macskamentők, kutyamentők. Nem teszik, hogy az emberek nem felelős állattartók, és hagyják az állataikat szaporodni bele a vak világba. Nem tetszik az sem, hogy a macskákat a nénik az utcára kirakott tányérkákból etetik, úgy “mentik” őket. Miért nem fogadják be, viszik el állatorvoshoz, és gondoskodnak róla, hogy ne szaporodjanak? Ismerőseim közül rengetegen megosztják a fészbúkon a “szegény talált cicák gazdát keresnek” kategóriájú megható képeket, és a “nézd, milyen szomorú sorsa van a telepen a kikötött pudlinak” bejegyzéseket. Aztán sírnak, hogy szegény kölykök, milyen rossz helyre születnek – amiért részben ők is felelősök, hiszen etetik a kóbor cicákat, és orvoshoz nem viszik… Amúgy nem is szívesen tartanék kutyát vagy macskát, azok is húsevők, ráadásul állattartónak lenni nagy felelősség.
Nem így imádom az állatokat.
10. Szoktam vadászni járni. Utálsz?
Egyáltalán nem. Ha ez tetszik, hát járj vadászni. Amúgy a shopokban fellelhető sorozatgyártott állatok sokkal rosszabbul járnak nap mint nap, mint a vadászaton lelőtt állatok. Ennyi erővel mindenkit utálnom kellene. Hidd el, nincs gondom veled, mert te mást eszel, mint én, és mások a szokásaid. De azért nem szívesen mennék veled vadászatra, és a disznóvágás sem az én bulim.
11. De ugye a gyerekednek adsz húst? Hús nélkül nem lehet felnőni!
De, fel lehet nőni, egészségesen. Oda kell figyelni, hogy egyen megfelelően, változatosan a gyerkőc. Anyatejet kapjon sokáig, később magvakat, tejet, diót, tojást… Sok-sok gyerek felnőtt már így. Különben is, nagymamáink idejében sem volt normális, hogy minden ételféleségben hús legyen. Nagyon furcsának találom, hogy manapság minden ételbe raknak legalább egy kicsi húst. (Mikor fog elterjedni a húsos mákos tészta? 😉 ) Amúgy is, túl sok fehérjét fogyasztunk. Miért hisszük, hogy húsok nélkül éhen halnánk?
Szegényke, ha nem ehet húst, biztos kicsi marad, és vérszegény, és törékeny lesz a csontja is… Biztos? Kiegyensúlyozott diétával nem így van.
12. Csak a diétáddal foglalkozol?
Nem, sőt. Úgy gondolom, hogy akit csak ez érdekel, az valamit kompenzál. Egyszerűen így érzem jobban magam. Miért beszélünk még mindig erről?
+ egy történet, amit mind a mai napig nem értek:
A lakodalmunkban húsmentes, de magyaros ételek voltak: tejfölös magyaros gombaleves, rántott zöldségek, rántott sajt. Finom és tápláló, nem nyúlkaja. A szűk családot és a barátokat hívtuk meg. Mégis volt pár renitens családtag, akik külön rendeltek maguknak “rendes” húsos levest, és sülteket másodiknak. Mert ugyebár ha lakodalomban vannak, nehogy éhen maradjanak… Most ez komoly? A mai napig nem értem: Miért gondolták, hogy ezek az ételek ehetetlenek, vagy éhen maradnának? Miért nem lehet csak egy estére együtt örülni a fiatal párral, és elfogadni a menüt? Máshol – ha nem tetszik a húsos menüsor – akkor sem kérnek mást. De mindegy, ők is és mi is túléltük.
(Nos, a vega életmód mégsem jött be a családnak. A kislányom szinte mindenre allergiás, amit vegaként ehetne, ami kellene a kiegyensúlyozott diétájához. Milyen ironikus a sors, nem?)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: