Mint olyan sok kismama, én is felkészülten vártam az első gyermekemet. Mivel semmit nem tudtam a babákról, nem akartam, hogy kellemetlen meglepetések érjenek, a lehető legtöbbet elolvastam, illetve gyerekkel rendelkező barátnőimet kifaggattam, mi fán terem a baba, hogy kell szoptatni. Egy csomó érdekességet elmeséltek a barátnőim, például azt, hogy az első időkben jó, ha az anya is diétázik, nehogy a baba allergiás legyen, az anyatejen keresztül sok allergént kaphat. Mivel tojás és tejevő vega voltam, és szülés előtt és után folyamatosan farkaséhes, nagyon nagyon kívántam a tejes dolgokat. Figyelmeztetések ide vagy oda, én bizony félliterszámra ittam a jó minőségű joghurtokat, két pofára tömtem a csodás sajtos kenyereket. (És persze annyi anyatejem is lett, mint egy valódi bocinak. 🙂 )
A babámnak másfél hónapos korától egyre szárazabb és pirosabb lett a bőre, a szemhéja gyakran enyhén duzzadt, étvágytalanná vált. A védőnő nem említett diétával kapcsolatos dolgokat, először az összes háztartásban lévő mosószert lecseréltük gyerekbarát-biora, természetesen kizárólag patikai fürdőkrémet használtunk… A tünetek nem múltak. Arra pedig, hogy vakarózni próbál, két hónapos korában jöttem rá – azt hittem, hogy csak rájött, hogy van teste, és próbálja tapogatni, hol a lába, hasa, arca. Rájött, persze, csak éppen próbálta vakarni, ahogy bírta. Próbáltam rá kis kesztyűt adni, puha ruhákba öltöztetni, de egy idő után már nem tudott enni, és aludni sem rendesen a viszketéstől. Az orvos mindenféle krémeket javasolt, párásítást. Atópiás dermatitis esetén fontos a bőrápolás… Igen, panelben éltünk, kint hideg volt, bent meleg – a levegő alapból száraz… Nem merült fel a gondolat, hogy ilyen baja lehet a szoptatott babámnak az én étrendem miatt. Az orvos felajánlotta, hogy ír fel gyógyszeres krémet – de nem szerettem volna ilyen korán gyógyszerezni a babámat.
Elkezdtem jobban utánaolvasni, hogy mi okozhatja a múlni nem akaró viszketést, kiporosodást. (A bőre durva volt, mintha a teljes testét a szél fújta volna ki – száraz, érdes tapintású, sebesedő.) Kezdtem gyanítani, hogy az általam elfogyasztott ételek okozták a gondokat. Otthon lemondtam a tejről, a tojásról, az olajos magvakról, déli gyümölcsökről. A családot is próbáltam rávenni, ha látogatóba megyünk, akkor lehetőleg kaphassak mindenmentes ételeket. Ezt nagyon nem tolerálták, sőt, kifejezetten hülyeségnek tartották. Pedig a diéta során a babám bőre kezdett javulgatni. Ettől függetlenül a rokonságnál töltött étkezések után mindig kiújultak a bőrproblémák. Pl. palacsinta volt, amiben “pedig csak egy kicsi tojás, és kevés tej” volt. Ha nem tartottam a diétát tökéletesen, a “csalás” után mindig volt pár viszketős, kevés alvással töltött éjszaka, sok sírás, étvágytalanság….
Egy éjszaka a bébiőr besípolt, nagyon megijedtünk – aztán elmentünk egy kardiológushoz, aki megvizsgálta a kislányomat. Említésre méltó bajt nem talált, viszont mivel a babám bőre még mindig sebes volt, azt javasolta, hogy vigyem bőrgyógyászhoz. Én ekkor említettem, hogy nemrég voltunk rokonoknál, ahol palacsinta volt, egy tojással, kevés tejjel – az orvos azt állította, hogy kizárt, hogy attól ilyen baja legyen a babámnak. Egy kevés tej és tojás biztosan nem árthat, főleg, hogy szoptatott baba.
Pedig volt tőle baja.
Felvettem hát a harcot a rokonsággal, és inkább ettem üres köretet, de semmi olyat, hogy a babámnak tünetei legyenek tőle.
Miután minden lehetséges allergént kihagytam az étrendemből, csodák-csodája a kislányom bőre ugyanolyan puha, selymes, gyönyörű lett, mint ami egy ilyen picike lénynél elvárható.
Amikor már szigorúan, tökéletesen tartottam a diétát, elmúlt a kislányom összes tünete, gyógyszerek, krémek nélkül
Folyt. köv.
Ha tetszett amit itt láttál, és érdekelnek az allergiával és egyebekkel kapcsolatos írásaim, kérlek csatlakozz a Facebook oldalamhoz is, itt: Allergia Blog
Ha van személyes történeted amit szeretnél megosztani, vagy csak kiírni magadból, hogy jobban érezd magad, esetleg tapasztalatokkal, receptekkel segítenél ételallergiás sorstársaidon – várom a leveled az allergia.cafeblog@gmail.com -ra!
Köszönettel: Lin
