Bortól, sajttól fejfájás – Nem mindegy: Ételallergia vagy intolerancia

Nemrég kaptam egy meghívót egy olyan eseményre, ahol megmagyarázzák, miért is fáj a fejünk bor és sajt fogyasztása után: hisztamin intoleranciában szenvedő páciensek részére ajánlottak megoldásokat. A meghívás meglepett, és őszintén – ez előtt még nem hallottam a hisztamin érzékenységről. Ezért utánaolvastam, az előadásra sajnos nem tudtam elmenni.

A fejfájás lehet hisztaminérzékenység következménye is

Azon az előadáson a sajtóanyag szerint volt ételkóstoló, bor, sajtok – és neves előadóktól elhangzottak szerint például az alkoholos italokban (pezsgő, vörösbor), és az érlelt sajtokban például magas a hisztamin tartalom, és azok, akik erre érzékenyek,nem termelnek elég hisztaminlebontó enzimet. A kapott sajtóanyag tartalmazott egy linket, mely egy szakmainak tűnő értékesítő oldalra vitt rá, de azért az oldalon elhangzottak eléggé meggyőzőek azzal kapcsolatban, hogy néhány embernél tényleg használhat az enzimes gyógyszer szedése, és elmúlnak a tünetei.

A téma izgalmas, több kutatás is megkülönbözteti az ételallergiákat az intoleranciától. A legtöbb ember nem ételallergiában szenved (mely mindig egy immunválasz), hanem gyakran csak a táplálék feldolgozásához szükséges enzimek hiányoznak a szervezetéből (ebbe a kategóriába tartozik a laktózérzékenység és a fruktózérzékenység  is). A tartósítószerekre, színezékekre, tartós élelmiszerekre, élesztőre, érlelt sajtokra mind-mind lehetnek érzékenyek az érintettek – gyakran a negyvenes éveikben járó nők. Az ételallergiával szemben étel intolerancia esetében az IgE tesztek negatívak lesznek, és a táplálék elfogyasztása után a tünetek nem azonnal jelentkeznek, hanem ha a szervezet “túltelítődik” az adott anyaggal. Ételallergia esetében a tünetek gyorsak, és akár nagyon hevesek is lehetnek.

De mielőtt szaladnánk a patikába megvenni az enzimet tartalmazó gyógyszert, mely azt ígéri, hogy fogyasztásával eltűnnek a panaszok, mindenképpen szükséges gasztroenterológus szakorvossal komplex vizsgálatsorozatot végigcsinálni – mert az étel intolerancia tünetei nagyon hasonlóak az allergiás tünetekhez (puffadás, hasmenés, hányás, fejfájás, kiütések, ekcéma, stb.). Klinikai tesztek hiányában a gyógyszer súlyosbíthatja a panaszokat. Az enzimpótló gyógyszerek klinikai hátteréről nincs mélyebb tudásom, de személyes véleményem az, hogy amennyiben szétválasztó diétával kiderül, hogy a panaszos érzékeny vagy akár allergiás egy élelmiszerféleségre, jobban teszi, ha kikerüli annak fogyasztását. Az enzimpótló gyógyszerek hosszútávú fogyasztása véleményem szerint nincs eléggé kutatva, ráadásul ezek nem orvos által felírt gyógyszertári készítmények, hanem recept nélkül kapható gyógyászati célra szánt tápszerek, melyeket engedélyeznek, ha a leírásuk a törvényben található formákat követi, de előre nem vizsgálják be, csak panasz esetén. Tehát véleményem szerint nagyon meg kell fontolni, hogy megéri-e a szervezetet terhelni magas hisztamintartalmú ételekkel, a kapszulák bekapkodásának lehetnek nem várt hatásai.

Csak légből kapott példaként  a Laboratórium kft. honlapján szereplő adatokat idézem. A tüneteket szerintem itt elég korrekten leírják, és tippeket adnak a magas hisztamintartalmú élelmiszerekkel kapcsolatban.

Hisztamin intolerancia leggyakoribb klinikai tünetei:

• Légúti panaszok: orrfolyás, tüsszögés, köhögés, légszomj
• Emésztési problémák: hasmenés, hasfájás, puffadás, gyomorégés
• Bőrtünetek: bőrviszketés, bőrkiütés, bőrkivörösödés, arckipirulás
• Hőhullámok, rohamokban jelentkező izzadás,
• Szívdobogás érzés, ingadozó vérnyomás
• Fejfájás, migrén, szédülés
• Hányinger, émelygés
• Menstruációs zavarok
• Ödéma képződés (típusosan szemhéj ödéma)

A hisztamin intolerancia előfordulása Közép-Európában 1-3%, elsősorban a középkorú nőket érinti. A kórkép oka a hisztamint bontó deaminooxidáz enzim (DAO) csökkent szintje illetve alulműködése. A hisztamint bontó DAO csökkent működése vérvizsgálattal kimutatható. Klinikai tünetek akkor alakulnak ki, ha a szervezetben a hisztamin szint megemelkedik, például magas hisztamin tartalmú élelmiszerek fogyasztása után.

Hisztamin intoleranciát okozó élelmiszerek:

1. magas hisztamin tartalom miatt:

• belsőségek, füstölt hús, kolbász, sonka
• halkészítmények, elsősorban halkonzervek, rák, csiga, kagyló, polip
• hosszú érlelésű „kemény” sajtok (minél hosszabb az érlelési idő, annál magasabb a hisztamin tartalom)
• savanyú káposzta
• tartósított zöldségek
• sör
• ecet és ecettartalmú ételek (pl. mustár)
• vörösbor (minél érettebb a bor, annál magasabb a hisztamin tartalma)
• pezsgő
• csokoládé, kakaó
• paradicsom, ketchup (pizza is problémát okozhat!)

2. hisztamin lebontását gátló illetve hisztamin felszabadulást okozó élelmiszerek és gyógyszerek

• ananász
• papaya
• avokádó
• dió
• gyógyszerek: diclofenac, aszpirin, indomethacin
• jódtartalmú kontrasztanyagok

3. nem friss ételek, melyekben hisztamin termelő baktériumok elszaporodhatnak

Amennyiben a panaszok alapján végzett allergia kivizsgálás negatív eredménnyel jár és a beteg IgE szintje normális, gondolni kell hisztamin intoleranciára.

A hisztamin intolerancia laboratóriumi diagnózisa a DAO enzim mérésével felállítható.