Az erősen ételallergiás kislányom az óvodai őszi ünnepség során valószínűleg olyat evett, amitől hasmenése lett. A hasmenéses panaszok enyhítésére az orvosok, a gyógyszerészek általában egyöntetűen javasolják a probiotikumok és prebiotikumok adását. A javaslat alapján napi egy szemet be is vett étkezés közben. A kislányom tünetei nemhogy enyhültek volna, hanem egyre erősödtek. A háziorvos fertőzésre gyanakodott, ezért székletvizsgálatot kért az ÁNTSZ-től. Negatív lett az eredmény, tehát valami más okozta a szűnni nem akaró panaszokat.
A gasztroenterológiai szakrendelésen, és a háziorvosi rendelőkben is egyértelműen a probiotikumok adását javasolják bélrendszeri problémákra, allergiásoknak is. Ez a gyakorlat a közismert nemzetközi szakirodalmak alapján tökéletesen érthető is. Úgy gondolom, csak kevés orvos vagy gyógyszerész van tisztában azzal, hogy erős tejfehérje-allergia esetén problémát okozhatnak a probiotikumok a gyártásuk során esetlegesen visszamaradt tejfehérje miatt.
Valami gyanús volt a kislányom tüneteivel kapcsolatban, mert mindig a probiotikum adását követően egy-két órával erősödtek föl, így szokásomhoz híven nekiestem a nemzetközi szakirodalom áttanulmányozásának.
(Fotó, és egyéb “színes” angol információk tárháza a pre- és probiotikumok előnyeiről: innen )
A fellelhető cikkek jó része a probiotikumokat egyféle csodaszerként emlegeti. Probiotikumokat érdemes téli időszakban szedni, akár egész kicsi gyermekeknek is, és nem csak antibiotikumos kúra kiegészítéseként, vagy hasmenés esetén, hanem csupán azért is, hogy a gyermek immunrendszere jól működjön a rossz időjárás ellenére is, kevesebbszer legyen beteg. Számos nemzetközi kutatás támasztja alá a pre- és probiotikumok jótékony hatását. A probiotikumok a bél baktériumflórájának helyreállításával erősítik az immunrendszert, segítik a vitaminok felszívódását, az anyagcserét szintén javítják, a jótékony baktériumok akár az antibiotikum-rezisztens bacikat is elpusztítják, rákellenes hatásuk is van, és a laktózintoleranciát is csökkentik. A gombás fertőzések esetén is kiválóak, és a nők esetében a vaginitist és vaginosist is megelőzhetik, és gyógyíthatják is.
A klinikai tesztek azt is kimutatták, hogy az allergiás reakciókat csökkentik a gyermekkorban adott probiotikumok. Tehát ha allergiás vagy, vagy akár a gyermeked, mindenképpen érdemes kipróbálni a probiotikumok rendszeres szedését. Az ételallergiák kialakulását megelőzheti, a már meglévő allergiás reakciókat csökkenti, leginkább az atópiás ekcémáét.
(Ha érdekel a tudomány, komoly cikkeket is olvashatsz erről angolul, például: itt, itt, itt és itt.)
A probiotikumok használatának előnyei összefoglalva itt olvashatóak, angolul.
Probiotikumok káros mellékhatásaitól nem szoktak írni. Az elfogyasztott pre- és probiotikumok kb. két hét alatt kiürülnek a szervezetből, és nem okoznak fertőzést, nem terhelik meg a szervezetet. A betegtájékoztatókon általában az “okozhat allergiás reakciót” szöveg szerepel probiotikumok esetében, mely szerintem nem elegendő információ – minden okozhat allergiás reakciót, fontos lenne tudni, hogy miért.
Viszont csak kevesen vannak tisztában azzal, hogy a probiotikumok gyártása során visszamaradhat tejfehérje, mely az igen erős tejfehérje allergiában szenvedő betegeknél allergiás reakciókat válthat ki. Tehát az emésztési problémákat fokozza, hányást-hasmenést, extrém esetekben még komolyabb allergiás tüneteket is okozhat. Nemzetközi tudományos cikkek szólnak arról, hogy a gyártók nem tüntetik fel az allergén információkat a termékeken. (Itt és itt olvashatsz erről nemzetközi tanulmányokat, itt pedig egy érdekes összefoglaló cikket.)
Most kérdeznéd, adhatsz-e az enyhén tejfehérje allergiás gyermekednek probiotikumot?
Valószínűleg igen. Sőt, várhatóan a klinikai eredményeit is javítani fogja, az ekcémás tünetei várhatóan csökkennek majd. Viszont ha klinikailag is igazoltan erősen tehéntejfehérje-allergiás a gyermeked, vagy te magad, csak óvatosan próbálkozz a probiotikumok adásával, és csak akkor kezdd el kúraszerűen alkalmazni, ha két hétig semmilyen tünetet sem produkáltatok kipróbálás után. Ha hasmenés/hányás/kiütések/szem bedagadása, viszketése, egyéb bizonytalan allergiás tünet jelentkezik a termék szedését követően, akkor gondolhattok arra, hogy a tüneteket maga a probiotikum okozza.
(Az egyik szakirodalmi cikk azt írja, hogy kétség esetén a probiotikum készítmény kipróbálása előtt karcolásos bőrtesztet kell végezni (SPT) magával a probiotikummal, mint allergénnel, hogy a kockázatokat értékelni lehessen azoknál, akiknél a tejfehérjére is pozitív lett a karcolásos teszt eredménye. Ha pozitív az SPT eredménye a probiotikumnál, az jelzi, hogy fennáll az allergia, a termék várhatóan nem kipróbálható, mert valószínűleg tartalmaz maradvány tejfehérjét. Magyarországon nem hiszem, hogy bármely orvos hajlandó lenne ilyen vizsgálatot végezni, de kérlek tájékoztassatok róla, ha mégis. Mivel ilyen sok jó hatása van a probiotikumoknak, egy garantáltan biztonságos terméket szívesen adnék a lányomnak.)
Háziorvosok és gyógyszerészek általában nem tudnak információt adni erről a kockázatról, a gyártási folyamatokat nyilvánvalóan nem ismerik, és a termék dobozán nem szokták feltüntetni, hogy tejet tartalmazhat. Amennyiben kérdésed van, legjobb, ha gyakorlott gasztroenterológushoz fordulsz.
Megkerestem az általunk vásárolt termék gyártóját. Gyorsan kaptam választ, természetesen részletesen kivizsgálják az esetünket. Eddig nagyon korrektnek tűnnek. Ha tényleg van az adott termékben visszamaradt tejfehérje, remélhetőleg jelezni fogják a csomagoláson az allergén információt, és remélem aki hasonlóan tejérzékeny, mint a lányom, nem fog úgy járni, mint ahogy mi jártunk.
A probiotikumok többsége a hisztamin szintet megemeli, ami szintén okozhat problémákat az erre érzékenyeknél.
Itt egy kis segítség, sajnos a linket nem lehet beilleszteni.
Histamine Raising Probiotic Strains:
Lactobacillus bulgaricus
Lactobacillus casei
S. thermophilus
Lactobacillus delbrueckii
Histamine Lowering Strains:
Bifidobacterium infantis
Lactobacillus gasseri
Lactobacillus rhamnosus
Bifidobacterium longum
Lactobacillus plantarum
Bifidobacterium breve
Lactobacillus salivarius
B. Bifidum – (source)
Lactobacillus reuteri.The final strain in this list, Lactobacillus reuteri, is kind of in a class by itself. Many place it in the “histamine producing” category, but interestingly enough, it doesn’t belong there. Lactobacillus reuteri does, in fact, cause histidine to convert to histamine, but this histamine raises cAMP which actually reduces the inflammatory response. Fascinating! I therefore put it in the “histamine reducing” class due to this aspect. (3)
Lactobacillus plantarum does not appear to have an effect on histamine, but lowers/inhibits tyramine and putrescine.
Histamine Neutral Strains
Lactobacillus acidophilus
Lactobacillus Lactis
Lactococcus Lactis
Possible Histamine Aid:
Saccharomyces-Boulardii.
There are a number of studies on its effectiveness in treating gastroenteritis (source). Some researchers have linked this condition to high histamine/mast cell issue (source 1 & source 2). So possibly this strain could be a good support.
L. Paracasei has been shown to possibly help with leaky gut or allergies
Kérem szíveskedjen megìrni, hogy melyik probiotikum adható biztonságosan tejallergiásoknak!
Köszönettel:
Barbara